Irodalom 20. Holt költők társasága Peti PDF

Title Irodalom 20. Holt költők társasága Peti
Author Vanessza Szabó
Course Klasszikus magyar irodalom 1.
Institution Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pages 3
File Size 130 KB
File Type PDF
Total Downloads 79
Total Views 132

Summary

Download Irodalom 20. Holt költők társasága Peti PDF


Description

XX. irodalomtétel

Kamondy Péter

Petőfi Színház: Holt költők társasága (színdarab elemzés) I.

Eredeti mű:

A Holt költők társasága (Dead poets society) egy 1989-ben készült amerikai filmdráma, felnövés történet, ifjúsági film. Peter Weir rendezte, és Robin Williams játssza a főszerepet. Tehát a film színházi adaptációját láthatjuk. A. Cselekmény: A történet (1959-ben) a Welton Akadémia falai között játszódik. A történet drámai részét Todd Anderson szemszögéből követhetjük, aki érkezése után Neil Perry szobatársa lesz. Todd szégyenlős típus, akit megfélemlít, hogy amit mond, az esetleg jelentéktelen vagy értelmetlen, az pedig különösen zavarja, hogy bátyja is ott végzett, mégpedig kiváló eredménnyel. Neil ezzel szemben sugárzik, tele van ambícióval, amivel kiváltja apja haragját. Perry apja minden apró részletet parancsba ad fiának, az iskolán kívüli tevékenységektől kezdve a jövőjét illető tervekig. Neil minden tárgyból kitűnően teljesít, de rájön, hogy az ő valódi szenvedélye a színészet. Elvállalja a főszerepet (Puck) a Szentivánéji álom helyi előadásában, majd miután ezt apja megtudja, követeli tőle, hogy hagyja abba a színjátszást, de ő félretájékoztatja és hazugságokba bonyolódik Mr. Keatinggel szemben is. A sikeres előadást követően apja megfenyegeti. Neil még azon az éjszakán öngyilkosságba menekül. Mr. és Mrs. Perry átfogó nyomozást követel haláláért, a Welton vezetősége pedig eljut a Holt Költők Társaságáig, a felfordulásért Keatinget teszik felelőssé. A társaság minden tagját és szüleiket behívják a vezetőséghez, hogy aláírassák velük a nyilatkozatot, mely szerint Mr. Keating töltötte tele az agyukat azokkal az eszmékkel, amik Neil tragikus sorsához vezettek. A legnagyobb realista, Cameron, aki mindig azt teszi, amit helyesnek gondol, aláírja a nyilatkozatot és a többieket is erre buzdítja. Dalton megüti Cameront, mert elárulta mindazt, amit a Holt Költők Társasága féltett. Az utolsó jelenetben egyensúly jelenik meg a két eszme között, Todd sírva fakad, az osztály tagjai látványosan tüntetnek Keating mellett: „Ó Kapitány, Kapitányom!” Todd pedig, aki korábban visszahúzódó típus volt, a verset ezúttal az emberiség szolgálatába állítva fellép a padra, hogy tisztelegjen volt tanára előtt, aki megváltoztatta az életét (aki az önálló gondolkodásra, önálló akaratkifejezésre tanította; Carpe diem! eszme is hozzá kapcsolódik!). B. Fogadtatás: A film Oscar-díjat nyert a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriában, jelölték a legjobb színész (Robin Williams), a legjobb rendezés és a legjobb film kategóriákban is. II. A színdarab: A. Előkészületek: A veszprémi Petőfi Színház évek óta szeretné bemutatni a darabot, az előadás jogosítása azonban nem volt egyszerű feladat, meg kellett találni a jogtulajdonost. Egy évvel ezelőtt New Yorkban mutatták be az előadást, Tom Shulman, aki a filmforgatókönyvet írta, elkészítette a szövegkönyvet. A Petőfi Színház három évre vette meg a jogokat. A világon második, Európában ősbemutató a mostani. Az előadást Funtek Frigyes rendezte, aki tavaly A király beszéde című drámát állította színpadra. A tanárt, Keatinget Oberfrank Pál alakítja, aki a pályán szerzett tapasztalatait tudja hasznosítani. B. Az előadás: 2018 tavaszán tekintettük meg a veszprémi Petőfi Színházban. C. Központi gondolat: Carpe diem! – ’ragadd meg a napot’ / ’élj a mának!’ A kifejezés latin nyelvű, az ókori római költőtől, Horatiustól származik. A gondolat alapvetően nem hedonista életérzést fogalmaz meg, hanem arra buzdít, hogy a jelenlévő dolgokat, a mával törődjünk, a jelenből hozzuk ki a legtöbb lehetőséget. Elveti a jövőbeli, bizonytalan eseményekre való támaszkodást (a jövő kiszámíthatatlan). A darabban inkább hedonista eszmeként jelenik meg: „kiszívni az élet velejét”. A műben a sportot a szabadsággal, a költészetet a mézzel, szerelemmel, az életet pedig múló 1

XX. irodalomtétel pillanattal Gyakran hivatkozott szerzők: Walt Whitman, Byron, Shalley. D. Színpadkép:

Kamondy Péter azonosítják.

Hagyományos dobozszínpadon játszódott. A színpadi mozgások között megjelent az amerikai football, és a barlangi tánc is. Realista jellegű illúziószínpad. Háromféle helyszín jelenik meg. Elsőként a Welton. Százéves téglaépület, az udvarról látható, kintről. Az ablakok által a belső tér is érzékelhető. Belső térként az osztálytermet, az igazgatói irodát, a tanulószobát és Keating irodáját láthatjuk. A külső és a belső tereket forgószínpad segítségével váltogatták. A harmadik helyszín a barlang, melyet zsinórpadlásról engednek le. E. Díszlet és jelmez: Korhű jelmezek jelennek meg. A diákok az iskola által előírt egyenruhát viselik, kivéve a barlangban. Ott pulóvert viselnek, melyek jellemükhöz illenek. Az iskolaigazgató végig öltönyt visel. Keating elegáns pulóvert visel általában. A darabban szereplő egyetlen lány (Chris) korabeli ünnepi öltözetet visel. Mr. Perry öltözete meghatározóan fekete (fekete ing, fekete nyakkendő). A díszlet korabeli tárgyakból állt. Az osztályban hagyományos, különálló padok, illetve krétás tábla volt. A falon George Washington és Abraham Lincoln portréi függtek. Díszlet- és jelmeztervező: Csík György (Jászai-díjas) F. Kellékek: 1. Személyi kellékek: Színész által használt tárgyak, pl.: Todd bögréje, a fiúk labdája, Dalton szaxofonja 2. Fogyó kellékek: Előadásról előadásra fogynak, a kellékesnek pótolnia kell, pl.: cigaretták, gyertyák, könyvek, melyekből lapokat téptek ki. G. Világosítás: Realista illúzióvilágítás, mely az udvaron és az osztályteremben jelenik meg. Megjelennek differenciált fényhatások, pl.: pontfény –> elemlámpa fénye (iskolából való kiszökéskor, és a barlangban); foltfény –> gyenge alapvilágítás mellett használják (az előadás végén, mikor Todd aláírja a Keating ellen szóló nyilatkozatot) A világítás túlnyomóan sárgás színű, ez régies hatást kölcsönöz, különösen az osztálytermekben játszódó jeleneteknek. H. Zene: Az évnyitó alkalmával az alaphelyzetben elhangzik a Welton himnusza. Ezt tanárok és diákok közösen éneklik. A színdarabba írt zene Peter Kubik munkája. Ide tartozik a Dalton által megszólaltatott szaxofon zenéje is. Improvizatív, diákok által keltett indián zene jelenik meg a barlangban és a darab legvégén. Ez sámánista, álomszerű hatást kölcsönöz az egyébként realista darabnak. I. Ritmus és szerkezeti felépítés: Az első felvonás lassabb és hosszabb, mint a második. Ebben megismertük a fiúk jellemét, Keating gondolkodását és az iskola légkörét. A második felvonás dinamikusabb, itt akciódúsabb jeleneteket láthattunk. Az előadás játékideje két és fél óra volt, mely magába foglalt egy rövid szünetet is. J. Kapcsolat a nézőkkel: Az előadás évnyitó-jelenetében a nézők is felálltak. Neil szereplésénél a Szentivánéji álomban megjelent a színház a színházban motívum. Itt a színészek beültek a nézők közé. H. Színészi játék: A színészi játék az egész darab során lendületes volt. Az összes színészen látszott a színház és a darab szeretete, és az, hogy szeretnek és tudnak is együtt dolgozni. Az egyetemisták nagyon lelkesen és hitelesen játszottak. Teljesen belehelyezkedtek a szerepükbe. A Keatinget alakító Oberfrank Pál 2

XX. irodalomtétel

Kamondy Péter

játéka is meggyőző volt, és jó volt látni azt, mennyire élvezi ezt a szerepet, és mennyire tudott azonosulni azzal. Kőrösi Csaba, aki az igazgatót alakította szintén érdekesen és jól formázta meg a karakterét. A színészek az előadás során végig érthetően és jól hangsúlyozva beszéltek. A díszlet kialakítása miatt az osztályteremben történő párbeszédek nem mind hallatszottak. Ez valószínűleg azért volt így, mert a színészek nem használtak sem mikrofont sem mikroportot. III.Összevetés az eredeti művel: A színdarab egy adaptáció, az 1989-es, megegyező című amerikai film alapján készült, és sok esetben hűen követte az alapművet. Néhány ponton azonban eltérést mutatott. A. Hasonlóságok: A szereplők nevei és jelleme teljesen megegyezett a filmben láthatóval. Mindkét mű központi gondolata a „carpe diem!” létfelfogás volt. A cselekmény fő mozzanatai is megegyeztek. Bizonyos idézeteket a színdarab a filmből szóról szóra megegyezően átvett. B. Különbségek: Megjelenik egy szerepösszevonás. A Welton igazgatója (Kőrösi Csaba) az intézmény többi konzervatív tanárát is megjeleníti. A színházi jelenetnél Neil nem játssza végig Puck szerepét, mert apja, Mr. Perry félbeszakítja az előadást. A filmben a színdarab befejeződik, az apa megrovása az előadás után jön. IV.Összegzés: A darab egy nagyszabású adaptáció, igényesen kivitelezve. Hűen képviselte az eredeti mű üzenetét és értékeit. Hasonlóságaival tiszteleg a film nagysága, és a 2014-ben elhunyt nagyszerű színész, Robin Williams emléke előtt. Realista ábrázolásmódjával azt fejezi ki, hogy az üzenet, mely az önálló gondolkodás fontosságát szorgalmazza, továbbra is aktuális. Szereposztás: [EZT NYOMTATÁSBAN -- A SZEREPOSZTÁST -- AZ ÉRETTSÉGI SEGÉDANYAGAI KÖZÉ] John Keating | OBERFRANK PÁL Jászai-díjas Paul Nolan | KŐRÖSI CSABA Mr. Tom Perry | SZELES JÓZSEF Neil Perry | KURELY LÁSZLÓ eh. Todd Anderson | KOLLER KRISZTIÁN eh. Charlie Dalton | GAÁL ATTILA CSABA Knox Overstreet | SZALAY BENCE eh. Richard Cameron | HEVESI LÁSZLÓ eh. Steven Meeks | FÜLÖP TAMÁS Chris, Knox szerelme | DÉR MÁRIA eh. Tündér | MÓDRI GYÖRGYI Fiúk | REITMESZ KORNÉL, NEMES BENCE, KELLER MÁRTON, FEKETE BALÁZS (Forrás: petofiszinhaz.hu)

3...


Similar Free PDFs