11 - irodalom PDF

Preview

Summary

irodalom...

Description

11. Móricz Zsigmond novellái Az 1908-ban megjelenő novellája, a Hét krajcár hozza meg számára a sikert és elismertséget. A hasonló című novellakötetet (1909) többi darabjában (pl.: Tragédia) a nyomorúságos körülmények fogságában végződő paraszti hősöket mutatja be.

Parasztábrázolása: ○ előzmények: ▪ Jókai kedélyes epizódfigurákat rajzolt paraszti életképeiben ▪ Mikszáth romantikus tündéri bájjal vonta be a tót atyafiak és a jó palócok világát ▪ Kialakult az az illúzió, hogy a falu, a vidék a derű, a nyugalom, a meghittség, a harmonikus egyszerű

élet színtere, a boldogság világa

Móricz ○ meglátja a felszín mögött a szegénységet, az elégedetlenséget, a nyomort ○ ez rokon Ady felfogásával (Ugar, A magyar Messiások) → nehéz ezen a földön boldogulni ○ szereplők sorsa többnyire tragikus, hiszen az egyéni boldogulás, a tehetséges vagy a magánélet

kibontakozását meggátolja a környezet ▪ alakjait reális-naturalisztikus módon ábrázolja ▪ hősei lázadnak a sorsuk ellen és Móricz lázadásuknak indítékait próbálja feltárni. Az okok vagy társadalmi jellegűek (pl. szegénység, feltörekvés, szerzésvágy), vagy a vágyak, energiák és törekvések csak az ösztönök szintjén vezetődnek le. ○ Móricz arra is rámutat, hogy a hagyománynak nemcsak értékörző és megtartó ereje van, hanem fogva is tartja a parasztságot, lehetetlenné teszi a felemelkedést, a többre vágyást ○ a novellák szereplőinek beszédmódja is a jellemzés eszközévé válik: a beszélt nyelv szavait Móricz gyakran fonetikusan írja le. Csak 1 db művet kell részletesen elemezni, a többit csak megemlíteni kell. Mindenki azt választja ki, amelyik szimpatikus!

Tragédia (1909) ○ már a lelket deformáló, a komikum határát súroló nincstelenségről, egy ember örökös éhezéséről szól ○ a "hagyományos" idill itt is felvillan egy-egy pillanatra (pl. az aratók szorgalmas emberek) ○ ásás közben a fecsegő öreg napszámos folyton olyan témákra terelgeti a beszélgetést, amelyek még inkább ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○

felerősítik a katonaember korábbi elhatározását a "támadás" előtt azonban meggyengül, gyávaság költözik belé hiányzik az oly megszokott parancs, a szegénység parancs szavára mégis behatol a házba, de az nem üres →3 gyermek a csecsemő kivételével megöli a lánygyermekeket naturalista részletezés! a szekrényben az ezresek helyett csak 145 forintot talál nyugodt, közömbös. nem érez lelkifurdalást, ijedtséget, sem megrendültséget, de ráébred tettének igazságtalanságára és céltalan voltára a vásárban csak ásót vesz, meg a gyerekeknek mézest, a többi pénzt a vízbe dobja egyidejűleg látomásai is eltűnnek, újra önmaga lesz megadja magát, s elismeri, a büntetés jó az in medias res felütésszerű kezdésnek hangulatteremtő szerepe van: életképszerűen mutatja be a mezőn dolgozó emberek ebéd utáni pihenését a cél kisszerű: groteszk

Kiss János ○ neve is egyszerű, átlagos→tipizálás ○ más, mint a többiek

○ ○ ○ ○ ○ ○

○ ○

○

○

külsőleg jelentéktelen figura eldurvult lelkű, gyűlölködő szinte a vegetatív ösztönélet szintjére korlátozott ember elkülönül a többiektől rá nem jellemző a mások vidámsága, jókedve a "Senki sem törődött lelke, a tulajdon fia sem." mondat erre utal, de a mondat későbbi ismétlődéseinek ("Észre se vette senki", valamint a zárómondat: "Senki se vette észre, hogy eltűnt...") már az a szerepe, hogy egyetlen "jellemvonását", jelentéktelenségét, "láthatatlanságát", nyomatékosítja az örökös éhezés miatt, csak egyetlen dolog érdekelte: az evés éhségjelkép: ▪ a korai Móricz-novellák egyik jellegzetes motívuma (pl. Egyszer jóllakni volt az eredeti címe!) ▪ a szegénység és a gazdagság között csak az evés és annak minősége a különbség ▪ a lakodalomról való álmodozás és a tényleges meghívás élete legnagyobb vágyát ébreszti fel benne, hogy egyszer jóllakhasson ▪ a lakodalmat bosszúnak tekinti ▪ fellázad Sarudy nagygazda ellen, mert benne látja embertelen életének közvetlen okát ▪ de a bosszút is csak torz formában, az evés szintjén tudja elképzelni: ki akarja enni a vagyonából Sarudyt ▪ heroikus küzdelem: élete legnagyobb tette ▪ mint a nagy tragédiák hősei, a pusztulás tudatában is konokul nekiáll az evésnek ▪ a kisszerű, nevetséges célért folytatott hatalmas emberi erőfeszítés teszi groteszkké ezt a küzdelmet bukás: ▪ fiziológiai alapja: összeszűkült a gyomra → rosszul lesz ▪ lélektani alapja: nem tud annyit enni, mint amennyit gondolt ▪ eltorzult bosszúja nem az "ellenséges környezet" semmisítette meg, csupán önmagát pusztította el ▪ a novella befejezéséből már eltűnik minden nevetséges vonás, s Kis János tragédiáját csak fokozza, hogy "Senki se vette észre, hogy eltűnt, mint azt sem, hogy ott volt, vagy azt, hogy élt." ▪ bukása kisszerű és észrevétlen, mint élete A klasszikus drámai szerkesztés: másfél napba sűrítette az író az eseményeket, de utalások formájában a hős csaknem egész múltját magában foglalja

A harmincas években újra a nép problémái felé fordult, s regényekben, novellákban számolt be a parasztság, a tanyákon élő emberek ijesztő elmaradottságáról, babonás hiedelmeiről, gondolkodásmódjáról

A Szegény emberek (1916) ○ háborús novellái közül a legmegdöbbentőbb ○ naturalista színezetű ○ a kisregény felé mutató hosszú elbeszélés sokoldalú lélekábrázolást tesz lehetővé: részletesen bemutatja, ○ ○ ○ ○ ○ ○

hogyan ölte meg a háború az emberben az embert, a lelket főszereplője egy meg nem nevezett katona, aki 26 hónapos frontszolgálat után 28 napi szabadságra jött haza feleségét és 3 gyermekét nyomorban és eladósodva találta itthon egy éjszaka ötlik fel benne Vargáék kirablásának gondolata a cselekmény egyenes vonalú (térbeli és időbeli előrehaladás) az elbeszélés jelen ideje mindössze néhány óra, de ez a jelen folytonosan egybemosódik a 26 hónapos háborús múlttal, az otthon a fronttal, a valóság a különböző hallucinációkkal az elbeszélés idejére már befejeződött a személyiség széthullása

Barbárok (1932, Barbárok c. novelláskötet) ○ ebben az elbeszélésben a dialógusok uralkodnak ○ az írói közlés, leírás csak a legszükségesebbekre szorítkozik ▪ tömör, balladaszerű ▪ a ballada szerkezeti egységeivel játszik Móricz ▪ balladai homály ▪ tragikus tárgy ▪ felépítés ○ hiányzik a korfestés is - pontosan nem is állapítható meg, melyik történelmi időszakról van benne szó ○ híradás ez az írás a pusztáról, egy sajátos "bennszülött" világról

az ún. ridegpásztorok társadalmon kívül, a civilizációtól távol éltek, elszigetelt magányosságban az alföldi juhászok életmódja egyszerűen kiöli az emberséget ezekből az emberekből ez nagyfokú műveletlenséggel párosul a veres juhász társával lelkifurdalás nélkül agyonveri Bodri juhászt, annak 12 éves fiát, s 3 kutyájukat nem a szegénység, a nyomor a gyilkosság oka, hanem a rablás, a vagyonszerzésnek az ősi, a történelem előtti módja (mindhárom juhász módos ember) ○ a novella 3 része a drámai események 3 "felvonása" ○ ritmikusan változik az időtartam is → az első és az utolsó rész legfeljebb pár órát, a középső több, mint egy évet ölel fel ○ ○ ○ ○ ○

I. fejezet: egyre erősödő feszültséggel a hosszú hallgatás, az idő múlása, az alkony közeledése csak fokozza a nyugtalanságot a lassan meginduló, nagy szüneteket tartó, pár szavas beszélgetés mélyén gyanakvás és védekezés feszül a két vadember a rézzel kivert szíj megvásárlása ürügyén köt bele Bodri juhászba, aki ragaszkodik hozzá, nem akar megválni tőle: magának csinálta, meg a fiának ○ a hirtelen beállott sötétségben pillanatok alatt lezajlik a kettős gyilkosság

○ ○ ○ ○

II. fejezet ○ Bodri juhász felesége a hűségnek, az egy életre vállalt összetartozásnak megtestesítője ○ a népmesék lehetetlent is legyűrő hőseként keresi férjét és fiát ○ az emberi jóság, az önfeláldozó hűség, s nyugtalan szíve hajtja végig a pusztában egészen addig, míg a hó

le nem esik

○ nem tud elszakadni attól a helytől, ahol az ura legeltette nyáját ○ augusztusban a puli talál rá a sírra ○ az asszony a rézveretes szíjjal, s a gyilkosság hírével indul Szögedébe

III. fejezet

○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○

a vizsgálóbiztos vallatása csupa drámai párbeszéd a veres juhászra sereg lopás és gyilkosság igazolódott, de a Bodri juhász megölését nem vállalja ez volt élete legaljasabb bűne, s makacsul tagad a vizsgálóbíró nagyon jól ismeri a pusztai emberek lelkivilágát, babonás hiedelmeit a kilincsre akasztja a rézveretes szíjat, s ezzel megtöri a rablógyilkost a bíró lassan, eltűnődve mondja a távozó ember után: „Barbárok tárgyilagos ténymegállapítás elembertelenedett világban kell élnünk, s ott, ahol az előfordulhat, nem civilizált társadalom él a hiba nem azokban az emberekben van, akik azt elkövetik, hanem alapvetően a társadalomban rézveretes szíj: ▪ jelképes szerep: 1. Bodri juhász lelki gazdagságának, művészi hajlamának, a szépséghez való ragaszkodásának szimbóluma, a gyilkosság ürügye 2. a veres juhész lelkifurdalásának jele: kérdezés nélkül maga tereli a szót a szíjra, amelytől áldozata maga nem akart megválni, azonosítás eszköze 3. a bűntény bizonyítéka, a megdöbbentő embertelenség leplezője...