It 1-1 eloadas jegyzetek PDF

Preview

Summary

It 1-1 eloadas jegyzetek
osszes eloadas jegyzete...

Description

1. ELŐADÁS: Bevezetés Tévhitek és hiedelmek a középkorról…        

Szellemi sötétség… Műveletlenség, Tudatlanság… Kereszténység, egyházi uralom… Barbárság Elnyomás Latin Miszticizmus

Az, aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett. Az, aki gondolkodik, de nem tanul, komoly veszélyben van. (Konfuciusz) …aki nem tájékozódik, szintén veszélyben van…

Miért érdemes az irodalom múltjával foglalkozni? 

Irodalom – történet – régiség… „az alteritás kora”



Az írott kultúra is az emberről szól… a múlt is hozzánk tartozik: „élet és irodalom”



Az élet viszont a gyökerekből jön – legalábbis az élet jellege – a többi „csak táplálék”…



A múlt identitást ad…



A múlt kiindulópont és jövőt formáló erő – a gyökerek nélküli ember sokkal könnyebben manipulálható…



Az irodalom és az irodalomról való tudás képes lehet gyökeret növeszteni vagy erősíteni…

De mi is az az irodalomtörténet? Hans Robert Jauss: Az irodalomtörténet mint az irodalomtudomány provokációja? (1980, Helikon 1-2.)

A megjelenés éve sokkal korábbi: 1967, de a téma már 1959 óta foglalkoztatja: éppen medievisztikai kutatásai okán. - a magyar irodalmi gondolkodásra az ő munkássága volt nagyobb hatással: vö. Kulcsár Szabó Zoltán: Az esztétikai tapasztalat apológiája (Alföld, 1996. július) - a történetiség „ma” igenis probléma: a múlt bizonytalan, a jelen szemléletet váltott… - az nem művek, struktúrák, műformák és szerzők, irodalmi művek története, hanem az irodalmi kommunikáció története A probléma gyökere Jauss szerint éppen az irodalom és a történet kettősségében van: Irodalmi mű : Nem puszta dokumentum Partitúra-jellegű Különböző olvasatok léteznek Értékítéletet von maga után Élő dialógus: a jelenből megérteni a múltat történelem: Kronológia Tárgyi bizonyosság Objektív számbavétel Pozitivista odafigyelés Mozdulatlanság Hogyan írjunk tehát irodalomtörténetet? Kezdetben nem a kronológia volt az elsődleges szempont… Pl. Conrad Gessner: Catalogus omnium scriptorum, 1545 -

az elrendezés alfabetikus vagy műfajok szerinti,

-

az irodalmi folyamat időbelisége csak később tudatosul,

-

észrevették az irodalmi tudat változásait.

 Ahogyan irodalomtörténetet írunk, összefügg aktuális világképünkkel.

Példa egy ilyen változásra: 18-19. század :

- átlátható, mennyiségileg befogadható - egységes rendszerek - irányított társadalom - felépített kánon - az irodalom valaminek az eszköze - egyes életművek a csúcsok - szerves fejlődés - egész - a műveltség alapja

2o-21. század : - átláthatatlan: mennyiségi robbanás - pluralizmus - értékek devalvációja - megkérdőjeleződik a kánon - öncél - szerkesztjük - töredezettség

- válogatások - a műveltségnek része csupán

Magyar irodalomtörténet(ek) 1. Czwittinger Dávid (1675-1743) : Specimen Hungariae Literatae, virorum eruditione clarorum natione Hungarorum, Dalmatarum, Croatarum, Slavorum, atque Transylvanorum, 1711 -

ez az első magyar bibliográfia, kb. 350 szerző;

-

az altdorfi egyetemen Moller Dávid bíztatta erre a munkára,

-

nem tesz különbséget tudomány, teológia és irodalom között

-

a szócikkek nem arányosak a szerzők jelentőségével (Balassi, Apáczai kevés helyet kap…),

-

könyvébe nem csak magyar, hanem Magyarországon működő írókat is fölvett.

2. Bod Péter: Magyar Athenas (1766) -

A szerző magyarigeni református lelkész, Árva Bethlen Kata udvari papja.

-

Magyar nyelvű írói lexikon,

-

alfabetikus rendszerrel dolgozik, 528 írót sorakoztat fel.

-

Még ez is inkább művelődés-központú, tudósokat is felsorakoztat,

-

nem tesz különbséget felekezetek között.

-

Megjelenésének 200. évfordulójára indult el a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon.

3. Horányi Elelk (SP): Memoria Hungarorum et Provincialium scriptis editis notorum, Bécs, 1775-77, 3 kötet 4. Wallaszky Pál: Tentamen historiae litterariae… 1769 -

Az első folyamatos előadású irodalomtörténet.

-

Conspectus republicae litterariae in Hungaria (Pozsony-Lipcse, 1785

-

Mindenről ír, ami Magyarországon született (ő maga szlovák).

5. Pápai Sámuel A magyar literatúra esmérete két részben, 1808, Veszprém -

- Líceumi előadások jegyzeteiből állította össze.

6. Toldy Ferenc (1805-1875): Magyar Nemzeti Irodalomtörténet 1864-65 (Ó- és középkor). Példatárral. Pest, 1851 -

irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, író,

-

ez a mű határozta meg nagyon sokáig az irodalomtörténet-írásunkat,

-

magyar nyelvű, nemzeti jellegű, világi tárgyú,

-

külföldön is népszerűsítette a magyar irodalmat:

Handbuch der ungrischen Poesie (Pest és Bécs, 1828) -

fontos szempont lesz az esztétikai önelvűség.

7. Beöthy Zsolt (1848-1922) -

A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése Bp., 1877-79

-

(irodalomtörténet középiskolák számára, 14 kiadás)

-

és a Magyar irodalom története (1893-95).

-

- szintén irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár, az MTA tagja,

-

- elsődleges lesz nála az esztétikai szempont.

8. Horváth János (1878-1961) -

A magyar irodalmi műveltség kezdetei Szent Istvántól Mohácsig (Budapest, 1931, 1944; reprint 1988)

-

A magyar irodalmi műveltség megoszlása. Magyar humanizmus (Budapest, 1935, 1944; reprint 1988)

-

A reformáció jegyében. A Mohács utáni félszázad magyar irodalomszemlélete (Budapest, 1953, 1957)

-

Hatása számottevő:

-

Horváth János verstani munkái (Budapest, 2004)

-

Horváth János irodalomtörténeti munkái I–IV. (Budapest, 2005–2008)

-

Horváth János irodalomtörténeti és kritikai munkái (Budapest, 2009)

-

1922 Magyar Irodalomtörténeti Társaság egyik megalapítója

-

ő veszi észre, hogy minden kor belevetíti saját világképét a történetírásba

-

Az ősi irodalom kutatatásában az oralitást egyértelműen kizárja, szemben Kölcseyvel.

9. A magyar irodalom története 1-6., főszerk. Sőtér István, Akadémiai Kiadó, Bp. 1964-66 -

megjelenik a sokszerzős irodalomtörténet – már nem lehet átlátni, de még fő szempont a kronológia, a folyamatszerűség, az enciklopédikus és organikus jelleg,

-

a megírás idejének marxista ideológiáját is hordozza.

10. Neospenót. A magyar irodalom történetei -

Főszerkesztő: Szegedy-Maszák Mihály

-

Gondolat Kiadó, Budapest, 2007)

-

Villanyspenót – szerkesztő: Horváth Iván (ELTE)

Periodizáció – problémák -

Veszélybe kerülhet a folyamatosság?

-

Milyen kritériumok szerint történjék?

-

A korszakokat politikai események határozzák meg? Vagy más nemzetek példája?

-

A művészettörténeti fogalmak megfelelnek?

-

Elsikkadhatnak az átmeneti periódusok…

-

A fejlődés – hanyatlás elméletek… pl. antitetikus-harmonikus

Antitetikus -

Korai és kései középkor

-

Barokk

-

Romantika

-

expresszionizmus

Harmonikus -

Virágzó középkor

-

Reneszánsz

-

Recionalizmus

-

Klasszicizmus

-

realizmus

 Az időbeliség már önmagában értékítélet - előítéleteket szül. Az irodalom fogalmának változásai Jelentése fokozatosan szűkül: Ókor: a teljes írásbeli kultúra, erudíció, a humanizmusban ugyanaz - vö. a „versírás tudománya” -

a retorika és a poétika szabályozza

-

19. század: szépirodalom

-

majd a pluralizálódás folyamata…

-

A nyelvújítás leleménye – iralom.

-

Előtte tudomány, literatúra…

-

Szili József: Az irodalomfogalmak rendszere, Bp., 1993

Periodizáció a régi magyar irodalomban I.

Kezdetek – 1600

Középkor és reneszánsz II. 1600 – 1772

Kora újkor – barokk

Milyen irodalom-fogalommal dolgozunk? -

Nem lehet teljesen kizárni a latin nyelvű és az európai irodalmat

-

Az író státusza nem a mai értelemben létezik…

-

Irodalmi technikák: imitáció, kompiláció.

-

Az egyház(ak) szerepe nem mellőzhető.

-

Érdekességek:

Hogyan maradt fenn? Hogyan olvasható? Az interdiszciplináris megközelítés szükségessége…

2. ELŐADÁS: II. Középkori Irodalmunk európai háttere I. A középkor mint történeti fogalom 

1. A középkor szakaszai



2. A korszakolás szempontjai



3. Minősítések, előítéletek...

II. Kulturális körülmények a honfoglalás kori Európában 

1. A műveltség szintje



2. Bencés reformmozgalmak

III. Kultúrák ütközése→írásbeliség 

1. Hogyan történt az átmenet



2. A kultúrkapcsolatok hatása

IV. Segédtudományok

I. A középkor mint történeti fogalom Media tempestas – medium tempus – media aetas – media antiquitas Giovanni Andrea Bossi, 1469 – Nicolaus Cusanushoz írt laudációban 

Elméletek a világtörténelem felosztására :

Joachim Flores OCist. (Kalábria, megh. 1212) Expositio in Apocalypsi Georg Horn Arca Noe sive historia imperiorum et regnorum (1666, Leiden) 

Új szemlélet: Christoph Cellaris (Halle) Historia Antiqua, Historia medii aevii, Historia nova. A középkort Nagy Konstantin megkeresztelkedése (313) – és a konstantitni birodalom bukása (1453) közé teszi.



Más kezdeti határok:

- Romulus Augustus lelépése (a Római Birodalom bukása) 476 - Az athéni Akadémia bezárása 529

- Nursiai Szent Benedek fellépése (kb. 480–547) – új iskolarendszer 

A középkor vége:

Amerika felfedezése – 1492; reformáció – 1517; Anglia: a Tudor dinasztia kihalása 1485 

Magyarországon: 1526 – de 1541 is szóba jön

1. A középkor szakaszai 

Kora középkor (5-10. sz. - a karoling kor végéig)



Érett középkor 11-14. sz.



Késő középkor: 14-15. sz.

Az a történelem, az irodalomtörténet, ill. a művészettörténet másképpen korszakol – karoling kor, román kor, a gótika kora, reneszánsz... Egymásra csúszások!

2. Milyen szempontok alapján korszakolunk? 

Belső, objektív struktúrák (pl. iskolák jellege).



Időleges, történeti struktúrák vagy események (pl. egy csata).



A posteriori, rávetített struktúrák pl. feudalizmus mint gazdasági rendszer, a rendek: oratores, bellatores, laboratores.

A sokszínű világban kereszténység jelentette a szellemi egységet. - Gens, natio – még nincs nemzet. - Népvándorlás – törést hoz. - De részben összefogás is – az arab invázió idején: 13. sz. Timor Tartarorum , 14. sz. oszmán

3. Minősítések, Előítéletek, célzatos magyarázatok „sötét középkor”... – téves toposz, de van hagyománya:



Nagy Szt. Gergely pápa – siratja az antik kultúra fényét...



Renovatio Imperii Romani – politikai igény, csak jogi sikerek



Translatio imperii – a hatalom átruházása: Charlemagne (Róma→ Aix la Chapelle → Párizs – majd az ottókori (962)...



Humanizmus: Petrarca nevezi sötétnek, barbárnak, Voltaire tudatlannak, babonásnak.



A reneszánsz végén nosztalgia (Ariosto, Cervantes, Tasso)



Bollandisták elvetik, a romantika feléleszti.



A nemzeti irodalmak megírásakor rájönnek, hogy az európai civilizáció a középkorban született és nőtt fel...



A 20. sz. – interdiszciplináris megközelítés (Horváth János)

II. kulturális körülmények a honfoglalás idején „az irodalomtörténet az első szövegekkel kezdődik”... (Horváth János) 

Az első műfajok az ebben a kultúrkörben létező irodaloméi.



A 10-11. századi Európa – késő karoling kor, érett középkor: két hatalom váltja egymást: Karoling Birodalom – Német-Római Birodalom.



Univerzalitás: nyelv (latin, görög, ószláv) és a társadalmi ordók is egyetemesek.



A skolasztika az egyetemes gondolkodási rendszer.



„nagy nevek” - olvasmányok: Augustinus, Szent Benedek, Nagy Szent Gergely, Cassiodorus, Sevillai Izidor, Beda Venerabilis... + a kortársak

1. A műveltség szintje az érett középkorban 2. Bencés reformmozgalmak 

Cluny (909)



Visszatérés az eredeti eszményekhez, díszes, ünnepélyes liturgia, függetlenség a világi hatalmaktól, aszketikus beállítottság



VII. Gergely pápa (1073-1083) reformja: Dictatus papae (1075)



Az ún. invesztitúra harc



Világiak, laikus papság↔monasztikus világ



Demográfiai növekedés, a város felől a falu felé, de a12. sz-ban ez megfordul

→ egy állandó mozgásban lévő világ...

III. Kultúrák ütközése → írásbeliség 

A krisztianizáció hirtelen, mintegy 100 év alatt megy végbe → radikálisabb a kultúraváltás, az irodalmi kultúra hirtelen lesz latin, a belső kultúrának látszólag nyoma vész...



Az első magyar(országi) szövegek irodalmisága körüli ellentmondásokat csak az interdiszciplináris megközelítés tudta feloldani.

1. Hogyan történet az átmanet? 

Géza (970-997) még csak felméri a helyzetet



Bencés térítő papok érkeznek – kultúrát is hoznak...



István számára már nem puszta politika



Koronázásakor II. Szilveszter pápa elismeri az államot – Európa tudomására hozza, hogy új állam született.



10 püspökség, 1009-ben Gyulafehérvár is



A minta a karoling műveltség (tovább tart, mint maga a történelmi kor).



Diplomáciai kapcsolatok – pl. Szent Odiló cluny apát levelezett Istvánnal: „Gyakran az egész világ hirdeti, hgy lelketekben mekkora szenvedély árad isteni vallásunk tisztelete iránt.”



Az itáliai megújulás hatása még nagyobb – Szent Romuald ereklyét is küld Istvánnak, aki levelezett Bernóval, Reichenau apátjával, Szent Richard verduni apáttal, sőt

Montecassinóval is jó kapcsolata volt... Anasztáz, az első pannonhalmi apát is megfordult itt. Galla Ferenc Cluny hatása Magyarországon, 1931 Sólymos Szilveszter OSB, Az első bencés szerzetesek Magyarországon = Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon, 2001

2. A kapcsolatok hatása 

A 11. századból már van egy könyvtári jegyzék, mégpedig a pécsváradi kolostorból: az állomány megfelel egy átlagos európai könyvtárnak. (Weheli Tünde)



A művészeti formák átültetése – a „katedrálisok kora”.



A templom mint szimbólum: egyféle „kényszerítő eszköz” a kultúraváltásra...



Külföldi tanulmányutak: 

A párizsi egyetemen sok magyar fiatal tanult:



„Mert vadnak sok deákok, kik ők magokat igen gyötrik és sok szükséget szenvednek Párizsban tanólván, ki mind semmi nem egyéb, hanem csak satanasnak pompája, kevélysége. Mert azt mondják ő szívekben: mikoron tanólandasz és lejendesz doctor Párizsban, és illeyn tudományban megtérvén az te földedben léssz nagy hírő és aléjtatol nagy deáknak, tiszteltetöl emberektöl, adatnak te neked külemb-külemb tisztek, felmégy pispekségnek, érsekségnek méltóságir; - és micsoda mindez, ha nem csak a satanasnak pompája, kevélysége.” (Szent Domonkos legendája)



Írott kultúra – latin nyelven – megtanulni a compilatio, az imitacio, majd a versírás technikáját...



A prédikációírás enciklopédikus tudást feltételezett, a szerkesztés művészetét jelentette.



Műfajok elsajátítása.



A klerikusi pálya mellett az oklevélírásnak volt nagy keletje... (ars dictaminis).



Az író státusza a mai értelemben még nem létezik, de az írni tudó embernek tekintélye van...



Más „lelőhelyek”: OSZK, MTAK, ELTE, kevés vidéki könyvtár, Erdélyben: Gyulafehérvár Batthyaneum (Döbrentei-kódex), Sepsiszentgyörgy (Apor-kódex), Székelyudvarhely.

IV. segédtudományok 

Történetírás – egyháztörténelem



Művészettörténet



Medievisztika



Írástörténet – paleográfia



Kodikológia – könyv- és könyvtártörténet



Hagiográfia – himnológia



Nyelvtörténet



Stb. ...

3. ELŐADÁS: Ókori és (kora) középkori kulturális örökség •

I. Septem artes liberales – a hét szabad művészet

•

II. A szerzetesrendek típusai és kultúrateremtő szerepük Európában

I. Septem artes liberales 1. Ars – az értelem, az alkotóerő megnyilvánulása és a tevékenység szabályozása. •

Művészet – tudomány – mesterség: a módszeresség,

az emberi lét racionalitása: „Ars vero dicta est quod nos suis regulis arcet atque constringat.” (Cassiodorus: De Artibus ac Disciplinis Liberalium Litterarum) •

A techné, a szabály segítette az alkotás folyamatát.

Simonyi Károly: A hét szabad és a hét mechanikus művészet (Ponticulus Hungaricus 1997/1) (http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/free7.html 2. Liberales: a szabad polgár tevékenysége (szennyes), artes mechanicae

↔

artes

sordidae

•

Nem jár pénzszerzéssel: Artes liberales sunt excellentiores quam artes mechanice. Sed sicut artes mechanice sunt practice, ita artes liberales sunt speculative. (St. Thomas Aquinas: Summa theologica LVII. III.)

•

Liber – könyvből tanulható.

•

A techné mindkét kategóriára érvényes: biztonság és minőség.

•

A hét mechanikai művészet: takácsmesterség, kovácsmesterség, építőművészet, hajózás, földművelés, vadászat, színjátszás és gyógyítás. (Hugo de Saint-Victoire, ?10791141)

• •

(Rodericus Zamorensis,

•

fametszet 1475)

3. Miért éppen hét? •

Martianus Capella (karthágói pun író, 5. sz.): De nuptiis Mercurii et Philologiae – mitikus keretű, allegorikus elbeszélés – a tudományok összefoglalása 9 kötetben.

•

1-2. Philologia Mercuriustól 7 allegorikus szolgálólányt kap ajándékba – a tövábbi 7 kötetben bemutatkoznak.

•

Cassiodorus (De institutione divinarum et secularium litterarium) Boetius – ő csatolta hozzá a triviumot.