Pedagógia jegyzetek vizsgára I. PDF

Preview

Summary

These document contains different elementary information that future teachers need to know. These information originate from Pedagogy module in Hungarian....

Description

1. Milyen követelményeknek kell megfeleljen a pluralista iskola? A pluralista iskolában elsősorban legyen élettér, ahol integrált nevelés folyik, lehetővé téve a másság, a sokszínűség elfogadását. Továbbá legyen nyilvános, s ennek kapcsán elitélendő az iskola privatizálása, ahol a szegényebbek, egyes etnikumhoz, világnézeti csoporthoz tartozók kétségen kívül hátrányban állnak. Fontos továbbá a multikulturális álláspont felvétele. A pluralista iskola helyet kell, hogy adjon a diákok önállóságának, egyedi tanulási tempójának, érdeklődéseinek és tanulási módjának. A tanároknak be kell látniuk, hogy a parancsokat fel kell váltaniuk a diákokkal való megállapodásoknak, teret kell adni az egyéni tanulásnak, az együttes odafigyelésnek, a visszacsatolásnak. Ezt tulajdonképpen differenciálásnak nevezzük, melynek megvannak a maga dilemmái, s a mai oktatási állapotokat figyelembe véve, ennek megvalósítása érdekében az iskola szervezeti kereteit is meg kell változtatni. Fontos továbbá a már említett nyelvi és idegen nyelvi kommunikáció intenzív ápolása is, mely társul a szociális, érzelmi, esztétikai kifejezési készséggel.

2. Milyen hatással van a kortárscsoport a személyiség fejlődésére különböző korcsoportokban? Noha a kortárscsoport nem tekinthető intézménynek, az iskola és a család mellett nagy jelentőséget tulajdonítunk a kortárscsoport révén megvalósuló szocializációnak. Az erkölcsi fejlődés szempontjából nagy jelentősége van az azonos korúak csoportjának, mivel a fiatal ez által sajátítja el az autonóm cselekvés formáit, amelyek kiegészítik a tekintélyelvű cselekvésmódokat. A fiatalok kialakítanak maguknak sajátos szubkulturális csoportokat, amelyekbe tartozhatnak, de ez nagyon gyakran szembenállást is jelent az elvárásokkal, mindenekelőtt az iskolai teljesítmény kényszerével. Szaporodik az iskolakerülés, terjednek a szenvedélybetegségek. Közben a munkavállalás is egyre nagyobb erőfeszítést igényel, a tudásalapú társadalomban élethosszig kell tanulni, és képesnek kell lenni a munkaerőnk rendszeres újratermelésére. Lehet, hogy a fiatalok mindig és minden helyzetben lázadók, de napjainkban a gazdasági kényszerek és a humán értékek közötti konfliktus is erősebben jelentkezik. Az iskola önvédelmi reflexei is azt diktálnák, hogy ne legyen mesterséges duzzasztógátja a fiatalokban halmozódó feszültségeknek, hanem éppen a pedagógiai eszközök finom és szervezett alkalmazásával csatornázza be ezeket az energiákat a tudásépítés, személyiségfejlesztés folyamatába.

3. Ki volt Comenius, és milyen jelentősége van a neveléstörténet szempontjából? A nevelés elméletére vonatkozó, első jelentős rendszerezést nyújtó mű J. A. Comenius cseh pedagógus nevéhez fűződik, aki Didactica Magna (Nagy Oktatástan) című munkájában egységes rendszerbe próbálta foglalni a nevelés alapvető kérdéseit (a nevelés célját, feladatait, alapelveit, tartalmát, módszereit, eszközeit, meghatározva a napjainkban is érvényes osztály, tantárgy és tanóra rendszerű oktatásszervezés kereteit). Comenius meg volt győződve az ember formálhatóságáról, nevelhetőségéről, hitt abban, hogy neveléssel a társadalmi bajok gyógyíthatók. Nagy jelentőséget tulajdonított a gyermekkornak, amikor oly mértékben nevelhető az ember, mint később soha. Felhívja az anyák figyelmét, hogy gyermekeiket neveljék szeretettel, a vallásos nevelést és az erkölcsi erények fejlesztését előnyben részesítve. Olyan didaktikai és módszertani alapelveket állapított meg, amelyek azóta is az iskolai gyakorlat szerves részévé váltak: szemléletesség (mindent, amit tanítunk, meg kell mutatni a gyereknek), tudatosság, rendszeresség, következetesség (figyelembe veszi a gyerekek életkorát és értelmi fejlődésmenetét), a tananyag koncentrikus bővülésének elve (az iskola minden fokán mindent tanítani kell, fokozatosan bővülő terjedelemben).

4. Kinek a nevéhez kötődik a szemléltetés pedagógiája? Comenius.

5. Határozd meg röviden a Montessori iskola lényegét! A montessori iskola és módszer jellegzetessége eszközeiben és tanszereiben rejlik, melyek külön fejlesztik a gyermekek érzékszerveit (látás, hallás, tapintás, alak- és színérzet), érzékelését, észlelését, szemléltetik az anyagi világ alapvető tulajdonságait (szín, forma, kiterjesztés, hang, illat, íz), manuális tevékenységi színvonalát és a gondolkodást is.

6. Mit jelent az érzékszervi finomítás? Fejlesztik az érzékszervekkel való érzékelést, észlelést; a montessori iskola módszereire vonatkozik.

7. Mit jelent az akceleráció? Az akceleráció (a biológiai érés felgyorsulása) jelensége az egymást követő nemzedékekben a biológiai érés felgyorsulását jelenti. Ennek okait elsősorban a gyermekek megváltozott táplálkozási szokásaiban látják. Egy másik magyarázat az akceleráció jelenségére a megváltozott és örökösen változó szociális ingerek.

8. Határozd meg az empátia fogalmát! Az empátia jelentősége a másik ember érzéseinek megértésében és pontos visszajelzésében áll. A tanári munkának elengedhetetlen feltétele, hogy a diák érezze azt, hogy megértik, így a tanár pontosabban meg tudja tervezni, át tudja látni munkájának feltételeit és hatékonyságát. A feltétel nélküli elfogadás pozitív érzelmi odafordulást jelent a másik ember felé, ami megtörténhet verbálisan, de főleg a kommunikáció nonverbális csatornái szintjén.

9. Határozd meg a kongruencia fogalmát! A kongruencia képessége tanári hitelességet feltételez, és a személyes értékekben való bizonyosságot jelenti. Azzal a tanárral kapcsolatban, akinek viselkedéséből és magatartásából nem árad a tudatosság és a hitelesség, a diákok elvesztik bizalmukat, a bizalom pedig a jó tanár-diák kapcsolat alapja.

10. Mit jelent a feltétel nélküli elfogadás? Rogers a „feltétel nélküli pozitív elfogadás” módszerét alkalmazza, aminek jelentése egy személy elfogadása „alapvető értékének kétségbevonása nélkül”.

11. Mit nevezünk prekoncepciónak? Előzetes elképzelés tájékozódás, vizsgálat nélkül, előre kialakított vélemény, amelyet nem vizsgáltak meg, nem vetettek össze tapasztalattal alátámasztott vagy valóságból származó adattal, ténnyel, egyfajta előítélet. Egy rögeszmés ember nem hajlandó változtatni a prekoncepcióján. A józan ítélőképesség akadálya a prekoncepció.

12. Milyen jelentősége van a naptári életkornak az egyéni különbségek szempontjából? A születéstől ténylegesen eltelt időt jelenti, testi és szervrendszeri fejlettséget, a nemi érettséget jellemzi.

13. Milyen jelentősége van a kognitív életkornak az egyéni különbségek szempontjából? A kognitív életkor minden gyereknél sajátosan alakul, befolyásolja a környezet, család, lakáskörülmények stb., így a tanulási képességek is eltérőek lehetnek minden gyereknél. A biológiai kor nem mindig egyezik meg a kognitív életkorral, akár +-2,5 év is lehet a különbség.

14. Mi a médiapedagógia célja? A cél a média megismerése és helyes használatának az elsajátítása. Ennek módszerei: a hírközlés, a kommunikáció és a manipuláció mint tananyag, a mozgókép nyelvének megismerése, a műsorok direkt elemzése, kreatív média, stb.

15. Határozd meg a tanulási zavarok fogalmát! A tanulási zavar főleg az alapképességek elsajátításának zavarát jelenti (a beszéd vagy kommunikáció – dadogás, selypesség, afázia -, az olvasás – diszlexia -, az írás – diszgráfia -, a számolás – diszkalkulia – zavarát) vagy a mozgásigényben kifejeződő rendellenességet (hiperaktivitás). A tanulási zavart részképességzavarnak is nevezzük, illetve megtörténhet, hogy ezek halmozottan vannak jelen (FIMOTA, figyelem, mozgás, tanuláis zavar).

16. Hogyan befolyásolják a táplálkozási zavarok az iskolai teljesítményt? A táplálkozás zavarai közé soroljuk az obezitást, az anorexiát és a bulimiát. Obezitásról akkor beszélünk, amikor a gyermek súlya negyven százalékkal meghaladja az életkorhoz és testmagassághoz rendelt normális testsúlyt. Az anorexia – az obezitás ellentéte – kóros soványságot jelent. Ennek oka, hogy a gyerek olyan drámai fogyókúrába kezd, melynek következtében rövid idő alatt

elveszíti testsúlyának 25%-át. A bulimia önálló betegségként is számon tartott, de sokszor az anorexiát kísérő jelenség. Az önhánytatás a túl sok étel elfogyasztása miatti bűntudat érzése miatt történik. Szintén a szépségideál elérése miatti, elhízástól való félelemmel magyarázzák.

17. Hogyan befolyásolja a szorongás az iskolai teljesítményt? A teljesítményszorongás az iskolában jelentkező magatartási zavar. Ennek forrása egy másik, korábbi szorongásos zavarhoz kötődik, amit a szeretet elvesztésétől való félelemhez kötődő szorongásnak nevezünk. Ezt a teljesítményszorongást meg kell különböztetnünk az egészséges szorongástól, vagyis a lámpaláztól. A teljesítményszorongó gyereket a feladat, a megoldás sikere alig foglalkoztatja, egyetlen célja a kudarc elkerülése. A tünetek: a nagymértékű és nagy energia-befektetéssel való készülés és öngyötrő módon való tanulása annak, amit már régen tud, dolgozatírás előtt nem tud aludni, lidérces álmai vannak.

18. Mit nevezünk deviáns viselkedésnek? Deviáns viselkedésnek számít a fiatal részéről a káros szenvedélyeknek való hódolás, a dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás, habár a felnőttek esetében, a kábítószer kivételével, a törvény nem bünteti ezeknek a szereknek a fogyasztását. A tanár és szülő példamutató magatartása itt kulcsfontosságú. Az a szülő, tanár, aki ellenkező példát mutat, nehezen tudja befolyásolni a dohányzó, alkoholt fogyasztó gyermeket.

19. Mit nevezünk Pygmalion-effektusnak? A Pygmalion-effektus (a jelenség G. B. Shaw közismert színdarabjának alapján kapta a nevét) az önmagát beteljesítő jóslat jelenségkörébe tartozik, mely az elvárások valóságalakító hatását jelöli: a másik ember sokféle tényező által torzított megismerése alapján elvárások fogalmazódnak meg, amelyek a sugallt információknak megfelelően ténylegesen bekövetkező eseményekké, cselekvésekké válnak a partner viselkedésében. A Pygmalion-effektus pedagógiai folyamatban érvényesülő hatását Rosenthal és Jakobson írták le: egy iskola tanáraiban néhány gyerek iskolai teljesítményével kapcsolatos pozitív elvárásokat alakítottak ki, ennek eredményeképpen a gyerekek tényleges osztályzatai javultak a tanév végére. Az elvárások a tanulók intellektuális teljesítményére (kognitív elvárás), magatartására (normatív elvárás) és iskolai pályafutására vonatkoznak. Ezek az elvárások olyan tapasztalatokra épülnek, mint a szülők foglalkozása, iskolai végzettsége, a tanuló neme, korábbi iskolai eredményei, intelligenciája, tanulási motivációja.

A tanári elvárások elsősorban nem a gyerek teszteredményére, tanulására hatnak, hanem az osztályzatokra, a tanulás szubjektív minősítésére. A magatartásra és az iskolai teljesítményre vonatkozó elvárások gyakran együtt járnak: jó magatartású gyerektől nagyobb valószínűséggel várnak el jó teljesítményt és fordítva, mely összefüggés inkább a lányokra nézve igaz. Az önmagát beteljesítő jóslatok többféle, általában nem tudatos módon közvetítődnek a tanulók felé: gyorsabb megerősítés, több szemkontaktus és mosoly, nagyobb fizikai közelség a tehetségesebbnek gondolt tanulók esetén. Újabb vizsgálatok kimutatták a tanulói elvárások tanárra gyakorolt hatását is. A tanulók tanárral kapcsolatos pozitív elvárásai eredményeképpen pozitívabbak a tanulók nem verbális jelzései, kompetensebbnek és kiegyensúlyozottabbnak érzi magát a tanár.

20. Magyarázd el az egypólusú szabályozás lényegét! Az egypólusú rendszerben a „jó” nevelés az, amit az állam, a kormány, éppenséggel a miniszter annak tart. Az etatista nevelésügy szükségszerűen kommunitárius. A nevelés egyénhez kötöttségét fölváltja a közösséghez kötöttség, az egyéni legitimizációt (a „nekem valót”) a valamely közösségre (célokra, értékekre) hivatkozó, a „nekünk való” legitimizációja. Az etatista iskolapolitikák közös dilemmája, hogy miképpen egyeztethető össze az államilag hirdetett (természetesen mindig valamely közösségre hivatkozó) értékrendszerrel történő teljes azonosulás, azaz, az alattvalói lét a hatékony szakembert igénylő „modernizációval”.

21. Magyarázd el a kétpólusú szabályozás lényegét! Kétpólusú tartalmi szabályozás: az oktatás tartalmának meghatározását, bevezetését és megvalósítását irányító rendszernek egy sajátos modellje, melyben az oktató intézmény munkájának állami szabályozása a bemenet és a kimenet oldaláról érvényesül. A bemeneti szabályozás az állami alaptanterv (és kerettanterv) útján történik, a kimeneti szabályozást az állami vizsgarendszer (az alapműveltségi, az érettségi vizsgák, a szakvizsgák rendszere) biztosítja. Ebben a modellben a központi és helyi szabályozásnak egyaránt meghatározó szerepe van. A központi szabályozás funkciója, egyrészt az adott országon belül egységesen érvényes tartalmi alapok, keretek kialakítása, széleskörű társadalmi, szakmai együttműködésre építve, másrészt a központi szabályozás szükséges feladatainak (az oktatáspolitikai, a jogalkotási, a finanszírozási stb. feladatoknak) az ellátása. A helyi szabályozás feladatköre pedig az intézményen belül érvényes nevelési, oktatási tartalmak és működési keretek kimunkálása, realizálása, fejlesztése, a feltételek megteremtése, az intézmény fenntartói, a helyi társadalom, a szakma képviselői közreműködésével.

22. Határozd meg az általános kompetenciák jelentőségét a tantárgyi tantervek szerkezeti felépítése szempontjából! Az általános kompetenciák – például a beszélő saját személyére vonatkozó és a társas kompetenciák – fejlesztése nem történik a többi kompetencia fejlesztésétől függetlenül és ennyiben a korai idegennyelv-tanításnak is fontos feladata.

23. Határozd meg a specifikus kompetenciák jelentőségét a tantárgyi tantervek szerkezeti felépítése szempontjából!

24. Melyek a pedagógus legfontosabb személyiségtulajdonságai? - empátia, feltétel nélküli elfogadás, kongruencia, türelem

25.

A szakirodalom kívánatosnak:

az

alábbi

személyiségtulajdonságokat

i. reális énkép, reális önismeret; ii. önbizalom, önbecsülés; iii. hitelesség, kongruencia; iv. magas fokú elkötelezettség és felelősségtudat; v. nyitottság, nyíltság mások iránt; vi. emberszeretet, gyermekszeretet; vii. tolerancia; viii. szociális érzékenység; ix. szuggesztivitás; x. fegyelem, önfegyelem; xi. kritikai, önkritikai érzék.

26. Melyek a pedagógus legfontosabb képességei?

tekinti

A pedagógustól elvárható képességek egy lehetséges rendszere a bizalomteli légkör megteremtésének a képességén alapul - amelynek részei „az elfogadás, az empátia és kongruencia"; a szerepviselkedés-biztonságon, amely feltételezi a kommunikációs ügyességet, a rugalmas, gazdag viselkedésrepertoárt, a gyors helyzetfelismerést. Elvárja a konstruktív helyzetalakítást, az erőszakmentes, kreatív konfliktusmegoldást; az együttműködés képességét diákokkal, szülőkkel és kollégákkal; a pedagógiai helyzetek, jelenségek elemzési képességét és a mentális egészség (önismeret, önkontroll, saját élmények pszichés feldolgozása) kialakításának és fenntartásának képességét.

27. Határozd meg a tananyagközpontú tantervet! - ismeretközpontú (tematikus) - a tananyagot (kérdéskörök, témák, altémák, fogalmak stb.) részletesen kidolgozó tanterv

28. Határozd meg tevékenységközpontú tantervet! - tevékenységközpontú (didaktikus) - a tanári és tanulói tevékenységre összpontosító tantervfajta, amely azokat a tevékenységeket rendszerezi, amelyeket a tanulónak el kell végeznie

29. Határozd meg teljesítményközpontú tantervet! - teljesítményközpontú (taxonomikus) - a tanulói teljesítményre összpontosító tantervfajta, amely rendszerbe foglalja azokat a teljesítményeket és szinteket, amelyeket a tanulóknak lépésről-lépésre el kell érniük a különböző oktatási szakaszokban, évfolyamok végén

30. Miért fontos és miből áll a kimeneti szabályozás? Kimeneti szabályozás: a tanítás-tanulás tantervi célés követelményrendszerének kimenetre orientált (output) rendszerű szabályozása, ahol a tanterv a tanulók által elérendő követelményekre koncentrál. Az output típusú tantervek kevésbé részletesek, az oktatási célok megvalósításához különböző, a pedagógus által választott tartalmakon keresztül lehet eljutni, melyet vizsgával ellenőriznek.

31. Miért fontos és miből áll a bemeneti szabályozás?

Bemeneti szabályozás: a tanítás-tanulás tantervi célés követelményrendszerének bemenetre orientált (input) rendszerű szabályozása, ahol a tanterv a feldolgozandó oktatási tartalomra koncentrál. Az input tantervek fontos feladatnak tekintik a tanári munka részletes szabályozását, pontosan meghatározzák a tananyagot és gyakran a feldolgozásra szánt időt is.

32. Mit nevezünk műveletesített céloknak? Az óratervben a fő hangsúly egyrészt azoknak a törté- néseknek az előzetes tisztázására tevődik, amelyek a tanulók tanulási tevékenységének lezajlását hivatottak elősegíteni, másrészt azokra a kölcsönhatásokra, melyek a tanulási tartalom, a műveletesített célok, a tanítási módszerek, a munkaformák és az oktatási eszközök között húzódnak. A hazai gyakorlatban a pedagógusok a tanóratervezésben rendszerint a programokban előzetesen meghatározott ismerettartalomból és a központilag javasolt keretjellegű és részletes követelményekből (specifikus kompetenciákból) indulnak ki. Mindazok függvé- nyében pedig kidolgozzák a konkrét, gyakorlati, a tanulók viselkedését és aktivitását érintő, úgynevezett műveletesített célokat.

33. Határozd meg az oktatási rendszer fogalmát! Sorold fel azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a renszer működését! Modern oktatási rendszeren olyan nemzeti vagy országos rendszert értünk, melybe: a népesség egésze belép, működését országos érvénnyel bíró törvények szabályozzák, döntően közpénzekből finanszíroznak, és az adott ország politikai hatósága valamilyen felügyeletet gyakorol. Az oktatási rendszert olyan többfunkciós rendszerként írjuk le, amely egyszerre többféle társadalmi feladat ellátásában képes részt venni. A társadalmi alrendszerek elemzésekor 4 alapvető funkciót különböztetünk meg [Bihari-Pokol]: reprodukciós, adaptációs, célkitűző és integrációs funkció.

34. Sorold fel a gyermek megismerésének módszereit! - Első fázis: első benyomás – nagymértékben befolyásolhatja a tanárt abban, hogy milyen képet alakít ki a diákról, így nem mindegy, hogy milyen sorrendben tudunk meg információkat a diákról. - A megfigyelés a legkézenfekvőbb módszer a tanár számára; legyen folyamatos és állandó, mert a gyermek állandóan fejlődik és változik. - Az iskolai tevékenység és az életrajzi adatok értelmezése, elemzése önálló módszerként nem elegendő, ezekből az adatokból nem szabad a gyermek személyiségére vonatkozó következtetéseket levonni. - A gyermek munkáiból, alkotásaiból portfóliót készítünk. - A beszélgetés módszere alkalmazható a gyerekkel négyszemközt, az egész osztállyal, a szülőkkel, nagyszülőkkel, rokonokkal, barátokkal, szomszédokkal.

35. Melyek az első benyomás hibái? - Optikai csalódás: amikor változatlannak látjuk a változó tanulót - Halo-effektus vagy holdurvarhatás: amikor egy pozitív vagy negatív tulajdonság alapján ítéljük meg a tanuló egész személyiségét - Kategorizáció vagy sztereotipizálás: amikor egy előre gyártott kategóriába helyezzük a tanulót

36. Magyarázd a bloomi taxonómia jelentőségét a specifikus kompetenciák szempontjából! A tantervi követelmények meghatározásában jelentős előrelépést jelentett a Benjamin Bloom által kidolgozott taxonómia, amely hat kognitív követelményszintet, valamint öt affektív követelményszintet tartalmaz.

37. Melyek a pedagógus egyéni tervező munkájának a dokumentumai? 38. Mit nevezünk kalendarisztikus tervnek? A pedagógus egyéni tervdokumentuma, egy tantárgy tanulási egységeinek időbeosztását, követelményeit tartalmazza.

39. Mit nevezünk kerettantervnek? Az oktatási tartalomnak a helyi tervezés számára irányt adó váza, szabályozástól függően több tanterv és tankönyvsorozat kapcsolódhat hozzá.

40. Mit nevezünk tantárgyi tantervnek? „Az oktatás tartalma kiválasztásának, elrendezésének, feldolgozásának koncepciója, az oktatásirányítás eszköze.”

41. Mit nevezünk óratervnek? „Meghatá...