BJ2 2018-as kidolgozott tételsor PDF

Preview

Summary

tétel A szándékosság § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. - a bűncselekmény fogalmi eleme: bűnösség- (= szándékosság, gondatlanság, társadalomra veszélyesség tudata, elvárhatóság)- a bűnösség az elkövető pszichiku...

Description

2. tétel A szándékosság 7. § Szándékosan kö veti el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.

- a bűncselekmény fogalmi eleme: bűnösség - (= szándékosság, gondatlanság, társadalomra veszélyesség tudata, elvárhatóság) - a bűnösség az elkövető pszichikus kapcsolata a cselekményéhez, eredményéhez, annak következményéhez - szándékosság a bűnösség egyik megnyílvánulási formája - két alakzata: - egyenes szándék (dolus directus) - eshetőleges szándék (dolus eventualis) - szándékosság fogalmának két eleme: - tények ismerete (tudati, értelmi oldal) - átfogja: - cselekmény végrehajtásához szülséges körülmények, tények (ténytudat) - következmény, vagy eredmény bekövetkezésének lehetőségét - cselekménye alkalmas a következmény vagy eredmény előidézésére - materiális bcs. esetén az okozati összefüggés lényeges vonásai - nem kell tudnia: - milyen törvényi tényállásba ütközik - cselekményt a törvény milyen büntetéssel fenyegeti - az elkövetőnek az elkövetési magatartás kifejtésének időpontjában az objektív törvényi tényállási elemeknek megfelelő tényeket (elkövetési magatartás, elkövetési tárgy, elkövetés helye, ideje, módja, eszköze, eredménye, okozati összefüggés) kell ismernie

- a tények ismerete a törvényi tényállás szintjén elvárt - minennapi felfogás, tapasztalat, ismeretek alapján tisztában kell lennie a tényekkel - minősített esetnél ezekrő a tényekről is tudnia kell - tiszta mulasztásos bcs.-k esetében a tudatnak magába kell foglalnia a cselekvési kötelezettséget és lehetőséget

- a szándékosság a tények aktuális tudatát feltételezi — elkövetési magatartáskor megjelenik (cselekmény egészére és következményeire is áll + részmozzanatok)

- szándékra, mint tudati tényre olyan körülményekből lehet következtetni, amelyeket az elkövető ismert, amelyeket a tudata az elkövetési magatartás kifejtésekor átfogott

- az értelmi viszonyulásnak a következmények beálltának legalább a reális lehetőségére kell kiterjednie - a tudati oldal lényegesebb eleme a következmények bekövetkezése bizonyosságának, reális valószínűségének, lehetőségének felismerése

- tehát a tudati oldalon van különbség az egyenes és eshetőleges szándék között - tények ismeretéhez fűződő akarati-érzelmi kapcsolat (akarati-érzelmi oldal) - az elkövetési magatartás kifejtésekor: - a magatartás lehetséges következményeit kívánva (egyenes szándék) vagy - a következményeket nem kívánja, de közömbösen viselkedik, abba belenyugodva cselekszik az elkövető (eshetőleges szándék)

- szándékosság vizsgálata: Kiterjed-e a tények, törvényi tényállások objektív körülményeinek ismeretére? - amennyiben az elkövető a következmények beállását elkerülhetetlennek ítéli — egyenes szándék - bizonyossággal határos valószínűség tudata — kívánás - következmények bekövetkezésének bizonyosságtudata függetlenül, hogy érzelmi oldalon kívánás vagy belenyugvás — egyenes szándék

- ha az elkövető olyan dologba nyugszik bele, amely elkerülhetelenül bekövetkezik kívánásnak kell értékelni 1

-

következmények reális valószínűségének felismerése + kívánás — egyenes szándék következmények reális valószínűségének felismerése + belenyugvás — eshetőleges szándék következmények előrelátása + belenyugvás — eshetőleges szándék következmények elmaradásában való könnyelmű, de nem alaptalan bizakodás — tudatos gondatlanság (luxoria)

- hanyag gondatlanság — tudati oldal felróható hiánya - eredmény tekintetében: sértő vagy veszélyeztető szándék lehet - a szándék néhány esetben a veszélyeztetésen túl a sérelemre is kiterjedhet - pl. közveszély okozásából származó különösen nagy vagyoni hátrány okozása - limitált veszélyeztetési szándék: a szándék a veszélyeztetésen nem terjedhet túl - pl közúti veszélyeztetés - más esetben tényleges eredmény szerinti bcs. lenne - eredmény-bcs.: az elkövetőnek előre kell látni a magatartás várható körülményeit - szándékos eredmény-bcs.: a szándékosság értelmi oldala az okfolyamat lényeges elemeinek és az eredményének az előrelátását is magába foglalja

- okfolyamat lényegtelen vonásai a szándékosság szempontjából közömbösek - ha az elkövető szándéka az okozati összefüggés lényeges vonásaira nem terjedhet ki (pl. nem tudott a sértett vérzékenységéről) az eredményre sem terjed ki

- ha az okozott sérelem kisebb, mint amire az elkövető szándéka irányult/ egyáltalán nem következik be - az elkövető szándékának megfelelő súlyosabb bcs. kísérletét kell megállapítani

- kísérletnél a szándék a bűncselekmény befejezésére irányul, de tárgyi oldalona. szándék, csak részben valósul meg

- büntetőeljárási szabályoknál a szándék tény és jogkérdés egyaránt - célzat és bűnösség összefüggése: - nem zárható ki, hogy az eshetőleges szándék a célzatnál érvényesüljön pl. haszonszerzési célzat - angolszász területen: speciális és általános szándék - kivételesen akár egy végeredményben gondatlan bcs.-nk minősülő delictumnál sem kizárt, hogy az elkövető célzatpsan járjon el

- célzatot nem szükséges realizálni a bcs. bekövetkezéséhez - pl. hivatali visszaélés tényállásszerű, ha a kötelességszegést olyan céllal követi el, hogy ezzel jogtalan előnyt szerezzen, vagy jogtalan hátrányt okozzon

- pl. bolti lopásnál a biztonsági őr a kijáratnál elveszi az ellopni kívánt dolgokat — nem kerül sor a célzat realizálására

- hirtelen kialakuló rögtönös szándék: mérlegelés nélkül cselekszik az elkövető - előre kiterveltség, mérlegelés jelzi az egyenes szándék meglétét - szándék eshetőleges volta enyhítő körülmény kivéve, ha az elkövető olyan bcs.-nél valósította meg, melyet gondaltanul is elkövethetett volna

- kitartó szándék, előre megfontolt szándék - súlyosító körülményként értékelendő

2

3. tétel A gondatlanság 8. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

- a törvényi tényállás megjelöli néhány esetben azokat a foglalkozási, ágazati szabályokat, amelyek megszegésével a bcs. elkövethető

- más esetekben, mint nyitott törvényi tényállás jelenik meg, mive a törvény csak a tényállásszerű eredményt jelöli meg, s az eredmény bekövetkezését előidéző bármilyen tevékenység vagy mulasztás elkövetési magatartás lehet

- materiális sértő (eredménye: sérelem) vagy materiális veszélyeztető (eredménye: veszély) bcs. lehet

- szándékosságtól eltér: - a gondatlan bcs. mindig vétség - nem foglalható a folytatólagosság törvényi egységébe - vagy befejezett bcs.-t valósít meg, vagy egyáltalán nem büntetendő - nincs sem előkészületi, sem kísérleti stádium - nincs társtettesség, felbujtás, bűnsegély — nem is kapcsolódhat emberi elkövetési alakzat - nem alkalmazható a feltételes szabadság kizárásáról szóló rendelkezés - elkövetőjére nem vonatkozik a visszaesőkre érvényes szabályok - két gondatlansági alakzat: - tudatos gondatlanság (luxuria) - értelmi (tények, lehetséges következmények előrelátása) és érzelmi vizsonyulást (bizakodás, hogy a lehetséges következmény nem áll be) feltételez

- az előrelátás az okfolyamat lehetséges alakulására és a lehetséges következmény beteljesülésére utal - konkrétan és reálisan vagy absztrakt lehetőségként, valószínűségként tükröződik a tudatban - bizakodásnál nem a véletlenre alapoz, hanem a saját képességeire, tapasztalataira, az eredmény elhárítására tett konkrét intézkedésére, vagy konkrét külső körülményre

- bizakodás eredményét tekintve: - alapos: gondatlansága nem állapítható meg - alaptalan: eshetőleges szándék — következmény bekövetkezésébe való belenyugvás - könnyelmű: tudatos gondatlanság — tévesen ítélte meg a következmény elkerülhetőségét - hanyagság (negligentia) - nincs érzelmi, értelmi oldala, de gyakran keverednek hozzá felróható tudatos elemek - ha az eredmény a gondatlan bcs. alaptényállásának eleme, szándékos szabályszegés és az eredményre kiterjedő gondatlanság esetén a bcs. gondatlanságból elkövetettnek minősül

- pl. szülő súlyosan mozgáskorlátozott szülőkre bízza gyermekeit, miközben a gyufa hozzáférhető a lakásban a gyermekek számára és meghalnak füstmérgezésben

- általában elvárható gondos magatartástól eltérő magatartás objektív gondossági kötelességet sért - objektív — meghatározott körbe tartozó személyekre vonatkozik, akik ugyanolyan tevékenységet köezl azonos körümények között végeznek

- gondossági kötelesség két területe: - magánéletbeli: általános élettapasztalat, közgondolkodás, közfelfogás alapján - szakmai: írott vagy íratlan, gyakorlaton alapuló szabályozottság - gondossági kötelesség: nem bűnösségi kérdés, hanem jogellenesség, az elkövetési magatartás eleme - külön nomrák határozzák meg bizonyos területeken, hoyg milyen tevékenységet hogyan kell gondosan elvégezni

- az elvárható norma nem tudása nem mentesít - tényállásszerű eredmény büntethető, ha a gondossági kötelesség megszegéséből származik — előrelátható és objektíve elkerülhető volt

- gondosságsértés: következmények objektív előreláthatósága és elkerülhetősége ellen cselekvés 3

- nem a büntethetőséget, hanem a cselekmény jogellenességet zárja ki az előreláthatatlanság ( mely által a felelősséget kizárjuk)

- gondosságsértés hiánya a jogellenességi elem materiális elemének hiánya, a társadalomra veszélyesség fokán állapítható meg

- nem minden esetben jelenti a hanyagság megállapítását Következmény/ eredmény bekövetkezése lehetőségének a felismerése

Tudati oldal

Érzelmi oldal

Szándékosság/gondatlanság

Bizonyos

Bekövetkezést kívánja

Dolus directus

Reálisan valószínű

Bekövetkezést kívánja Belenyugszik

Lehetséges

Belenyugszik

Nincs, de elvárható

Könnyelműen bízik az elmaradásban Nincs, de elvárható

Dolus eventualis

Luxuria Negligentia

- feltárandó az elkövetéskori menális, lelki tartalom, képességek, pszichés idegi állapot - nem lehetséges tényszerűen bizonyítani - logikai úton, vagy nyilatkozat alapján - hanyagság esetében: rendelkezett a szükséges előreláthatósági feltételekkel - helyes motiváció esetén elvárható irányba segíthette volna a döntést

- hanyagság egyéniesítésének mérlegelése: - veszélyképzet tudatosításához szükséges feltételek + nem volt tőle elvárható — nincs hanyagság - megfelelő ismeretek, tapasztalatok — elégtelen akarati motiváció + ebből eredő hiányos/ rossz képzettársítás — hanyagság

- nem róható fel, ha a veszélyhelyzet más által lett előidézve és gyors reakciót igényel - szakmai gondosság körében: objektív gondossági kötelezettség — derék gondos családapa zsinórmértéke - normatív bűnösség: amikor egy objektív elvárhatósági zsinórmértékhez hasonlítunk - hiánya esetén lehetőség lenne, hogy büntetlenül olyan kockázatot vállaljon valaki, hogy erre kóros elmeállapota kizáró okként lehetőséget adjon

- de a magánéleti gondosság követelménye: pszihikus bűnösség (szubjektív)

4

4. tétel A vegyes bűnösség. A motívum és a célzat. 9. § Az eredményhez, mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatóak, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli.

- egyes tényállási elemekre az elkövető szándékra, míg más elemeire csupán a gondossága terjed ki - fajtái: - elkövethető különböző bűnösségű cselekményekkel - kerettényállás: az igazgatási norma mind szándékos, mind gondatlan magatartással megszeghető - pl. közúti baleset okozása esetén a sebességtúllépés - szándékos/ gondatlan, de a súlyos testi sértés okozása gondatlan

- csalás: megtévesztésre egyenes szándék, de az eredményre eshetőleges szándék terjed ki - praeterintentionalis (szándékon túli bcs.): minősített és az alapeset elkülönül: az elkövetés alapesete: szándékos és az eredményre, mint bcs. minősítő körülményére terjed ki a gondatlanság

- pl. halált okozó testi sértés - a minősített esetbe foglalt tárgyi körülmény lehet eredmény, vagy objektív ismérv - objektív ismérv: szándékosságnak is át kell fogni - pl. lopás a közveszély színhelyénelkövetés ténye, emberölés különös kegyetlenséggel - eredmény: gondatlanság is elegendő a felelősségre vonáshoz - alaki bcs.: csak a minősített eset eredmény-bcs. (pl. járművezetés ittas állapotban) - alaptényállás is eredmény bcs., de a minősített eset szerinti eredmény súlyosabb (pl. közúti baleset okozása) - eredmény szerint súlyosabban minősülő bcs.-k alapesete szándékosan, vagy gondatlanul elkövetettnek minősül - ha alapesete gondatlan, minősített is az lesz - alapeset szándékos, minősített lehet gondatlan és szándékos is - alapeset tekintetében szükségszerűen szándékos bcs., míg minősített esetei szükségszerűen gondatlanok = praeterintentionalis

- pl. halált okozó testi sértés helyett nem emberölés - eredmény szerint súlyosabban minősülő vegyes bűnösségű bcs.-k jogkövetkezmény szempontjából szándékosan elkövetett bcs., akkor is ha a minősített eset csupán gondatlan pl. társtettességben is elkövethető

- szándékon túli eredmény: gondatlanság terheli, a felbújtó a tettes túllépéséért nem tartozik felelősséggel - kísérlet: vegyes bűnösségnél nincs - kiv. pl. magzatelhajtási kísérletnél a magzat túléli és világrajön, de az anya meghal/ emberrablás- megfullad a bőröndben

- eredményre kiterjedő gondatlanság: luxuria, negligentia A motívum és a célzat

- a tényállás alanyi (szubjektív) elemei — minősítő feltételként jelenik meg - pl. célzat - orrgazdaság tényállásában a vagyoni haszonszerzés célzata, motívum - emberölés aljas indokkal - motívum: az az érzelem, szükséglet, amely az embert cselekvésre indítja pl. nyereségvágy - a szándék formáira nincs kihatása (egyenes és eshetőleges szándékot egyaránt megvalósíthat) - célzat: tövényben megjelölt cél, amelynek elérésére az ember cselekvésével törekszik pl. haszonszerzési cél - célzatos tényállás fogalmilag az egyenes szándék meglétét tételezi - de vitatott pl. haszonszerzési célzatnál (lsd. előző tétel) - túlnyúlik az alaptényálláson, de esetenként fontos elhatároló ismérvként is megjelenik - pl. gépjármű kapcsán a lopást és a jármű önkényes elvételét határolja el, tekintve, hogy az elkövető meg kívánja-e tartani az elvett járművet, vagy csak tenni kívánt vele pár kört

5

5. tétel A büntetőjogi felelősségre vonás akadályainak tudományos és törvényi rendszere

- a büntethetőségi akadályok: - büntethetőséget kizáró (ill. korlátozó) okok (Btk.4.fejezete) - ennek további distinkciói: - cselekmény büntetendősége - az elkövető büntethetőségét kizáró okok - jogellenességet kizáró okok (Btk. és szokásjogi szabályozás egyaránt) - büntethetőséget megszüntető okok (Btk. 5. fejezete) - büntetőjogi felelősségrevonás egyéb akadályai (Btk. 6. fejezete) - különbség: büntethetőséget kizáró okok és a büntetőjogi felelősségrevonás egyéb akadályai már. a bcs. elkövetésekor léteznek, tehát a bcs. elkövetésének a pillanatában sem büntethető, míg a büntethetőséget megszüntető okok a bcs. megvalósulása után jelentkeznek, tehát az eredetileg büntethető cselekményért egy később bekövetkezett körülmény folytán, utóbb mégsem lehet felelősségre vonni

- elsődleges büntethetőségi akadály: a büntethetőséget kizáró okok fennforgása esetén a bcs. anyagi jogi értelemben sem jön létre

- a bíróság felmentő ítéletet hoz, míg a vádlott halála/ elévülés/ kegyelem, mint büntethetőséget megszüntető ok következtében, valamint a magánindítvány/ feljelentés hiányában az eljárás megszüntetésének van helye

- másodlagos büntethetőségi akadály: büntethetőséget megszüntető okok és a büntetőjogi felelősségrevonás egyéb akadályai tekintetében a bcs. ugyan megvalósul, az elkövető felelőssége azonban nem állapítható meg

- csoportosítás:

1. büntethetőséget kizáró, korlátozó okok 1. jogellenességet kizáró okok- objektív: összes elkövetőre kihat, ha cselekményük minden tekintetben azonos

- tudományosan aszerint csoportosítható, hogy a bcs. mely fogalmi elemét küszöbli ki 1. a bíró alkotta jogellenességet kizáró okok 1. a sértett beleegyezése 2. az indokolt kockázat 3. a fegyelmezési jog 4. a hivatás gyakorlása 2. a jogos védelem 3. a végszükség 4. a jogszabály engedélye 5. a Btk. Különös Részében meghatározott további okok 2. bűnösséget kizáró okok - szubjektív: elkövető akaratában illetve tudatban rejlő körülmény 1. gyermekkor 2. kóros elmeállapot (kiv. önhibából eredő ittas/ bódult állapot) 3. kényszer és fenyegetés 4. tévedés 5. jogos védelemnél az elhárítás szükséges mértékének túllépése 6. a végszükségnél az elhárítás szükséges mértékének túllépése 7. az elöljáró parancsa 3. büntethetőséget megszüntető okok 1. az elkövető halála 2. elévülés 3. kegyelem 4. tevékeny megbánás 5. a törvényben meghatározott egyéb okok 4. büntetőjogi felelősségrevonás egyéb akadályai 1. magánindítvány hiánya 2. a feljelentés hiánya 3. a törvényben meghatározott további okok

6

6. tétel A bíró (jogalkalmazó) alkotta büntethetőséget kizáró okok 1. A sértett beleegyezése

- a magyar bj. nem ismeri el a személyek korlátlan rendelkezési jogát sakát életük, testi épségük felett — könnyű testi sértésig

-

pl. szadomazochisták súlyos testi sértést elérő konszenzuális testi sértése jogszerűen büntethető de bizonyos esetekben pl. sporteseményeknél lehetőség van ezt túllépni megengedett kockázatvállalás, sértett beleegyezésének együttes alkalmazása és vizsgálata szükséges pl. boxmérkőzésnél a boxoló tudja, hogy akár meg is halhat a szabályok betartása mellett is ráutaló magatartással történő beleegyezés a küzdő és tömegsportok terüetén lehetséges

-

a sérülés hivatalosan elismert sportág kifejtése közben történt a sportáág hatályos szabályainak betartása mellett a sport szabályszerű gyakorlása során is tipikusan előforduló sérülésről van szó a sértetti beleegyezés feltételei fennállnak

- a sportszabály megszegése tekintetében független, hogy szabályszerű sporttevékenységi idő alatt vagy azon kívül történt pl. foci közben az ellenfél sértetési szándékkal való eltalálása büntetendő

- szükséges feltételek: - beszámítási képességgel való rendelkezés - beleegyezés önkéntes jellege - komoly - félreérthetetlen - cselekmény elkövetése előtt, vagy kivételesen utána nyílváníthat ki - utólagosan: a vid nem tudja kizáróan bizonyítani, hogy a cselekmény előtt is beleegyezett volna - pl. lopást valósítana meg a jóbarát, aki a borospincében várakozva elfogyasztja a tulajdonos borát, függetlenül attól, hogy az megérkezés után beleegyezik-e

- nincs helye a törvény alapján kizárt esetekben: pl. szexuális visszaélés - a cselekmény tényállásszerűsége hiányzik, ha a beleegyezési hiánya már önmagában tényállási elem pl. magánlaksértés

- vélelmezett beleegyezés pl. sürgős orvosi beavatkozások esetén - feltételezzük, hogy beszámítási képessége esetén beleegyezett volna az orvos állapotjavításra képes tevékenységébe

- végszükségnél is pl. csőtörés a szomszédnál, ezért a lakásajtót feltöröm 2. Az indokolt/ megengedett kockázat

- büntethetőséget kizáró ok legitimációja a jogi tárgyat veszélyeztető tevékenységtől vagy mulasztástól várt nagyobb társadalmi haszon

- akkor sem jogellenes, ha a pozitív eredmény helyett a bűncselekményt formálisan megvalósító bűncselekmény áll be - megfelelő tájékoztatás esetén lehetséges - beleegyezését bármikor szabadon visszavonhatja - a kutatást személyt fenyegető kockázatának arányban kell lennie a kutatás hasznával - az alany érdeke mindig megelőzi a tudomány és a társadalom érdekeit - az adott tevékenysé nem lépheti túl az objektív gondossági kötelesség kereteit 3. A fegyelmezési jog

- azokat illeti meg, akik jogszabály/ polgári jogi/ munkajogi szerződés, 3. személyért átvállalt ...