Rövid élettan kidolgozott tételek - összefoglaló PDF

Preview

Summary

1, Erythropoesis hol hogyan A VVT erythropoesisnek. Ez a amikor a a VVT, ez a hypoxia ingerli A JGA fokozza az erythroprotein ez hat a a VVT Folyamata: az immunocytopoetikus indul proerythroblast erythroblast makroblast normoblast retyculocyta tartalmaz a van, a erytrocyta VVT a VVT anyagok: vas, B1...

Description

Élettan tételek

1, Erythropoesis hol és hogyan történik? A VVT képződését nevezzük erythropoesisnek. Ez a vörös csontvelőben történik, amikor a vérben kevés a VVT, és ez a szöveti hypoxia ingerli előállítását. A JGA apparátus fokozza az erythroprotein termelést és ez hat a csontvelőben a VVT képződésr e. Folyamata: csontvelőben az immunocytopoetikus őssejtből indul proerythroblast képződik erythroblast makroblast normoblast retyculocyta - még magtöredéket tartalmaz és a csontvelőben va n, a vérben 5-15 ezr elékben erytrocyta - VVT kerül a vér be. VVT képzéshez szükséges anya gok: aminósav, vas, B12, folsav, C-vita min, Ni, Cu, Co.

2, A vörösvértest tulajdonságai és funkciója A vörösvértestek – erythrocyták sejtmagot, mitokondriumot és endoplazmatikus retikulumot nem tartalmazó, felülről korong, oldalról piskóta alakú vöröses színű sejtek. A vérben számuk 4-5,5*1012 db/l. A vöröscsontvelőben keletkezik, ekkor még van magja. A keletkezéshez szükséges anya gok: aminósavak, Fe, B12, B1, C-vita min, folsav, Cu, Ni, Co. A vérkeringésbe kikerülve nincsen már magja, esetleg reticulalocyta magtöredék lehetséges, ezért nem osztódik a VVT. Feladata a szervezet oxigénnel való ellátása. A VVT-ben a haemaglobin biztosítja a levegő felvételét és szállítását, melyhez vas szükséges. A vas a haem - festékrészbe épül be, ebbe köt az oxigén. Szer epe a O2 és CO2 szállítás, vérvegyhatás biztosítása (7,34). A haemoglobin oxigénkötő képesége a hem ferrovas ionjá nak elektronkészletétől függ, amely kötés laza, reverzibilis. Minden hemoglobin molekula 4 oxigén molekulát köt meg. Az ember vérének ha emoglobin tartama így naponta 800-1000 l oxigén szállítására képes. A vér képződést fokozza, ha a vér O2 csökken => VVT termelés nő.

3, A szervezet vasforgalma. A szervezetnek napi vas szükséglete férfiaknál 1-2 mg, nőknél 2-5 mg. A mya oglobinban (izom), haemoglobinban (vér), májban található vas. Vérben a vas fehérjéhez kötötten – transferrin szállítódik. Raktározás: ferritin, haemoriderin formájában. Vas felszívódás mechanizmusa aktív transzporttal történik: Fe+++ - ferrivas kerül a szervezetbe amely gyomorsav hatására Fe++ - ferrovassá alakul bélhámsejtekben apoferritinnel kapcsolódva újból Fe+++ lesz a kapillárisokba n a cöluloplazmin hatására ismét Fe++ lesz innen a transzferrinhez kapcsolódva szállítódik egyrésze a csontvelőbe egy részét pedig a makroblast veszi föl és építi be, a többi raktározódik a májban.

4, Haemoglobin lebontása. A haemoglobin a vörös csontvelőben képződik és 120 nap után a lépben esik szét. 1, A globinrész leválik és aminósava kra bomlik. 2, A hemről leválik a Fe++ transzferrithez kötődve szállítódik csontvelőbe kerül és újra haemoglobin lesz belőle. 3, A porfirinváz átalakul először biliverdinné majd bilirubinná ebből indirekt bilirubin keletkezik ez a vérkeringéssel az albuminhoz kapcsolódva a májba jut itt glükoron sav kötődik hozzá, így direkt bilirubin keletkezik (epefesték) ez a duodeumba n a bélbaktériumok hatására részben UBG-vé alakul, majd: 1, ennek egy része szterkobilinogénné oxidálódik – ez adja a széklet színét 2, az UBG az érfalon át a vérbe jut a vese kiválasztja az UBG-t, a bilirubin pedig visszakerül a májba. 1

Ez a körfolyamat a máj és a bél közötti enterohepatikus körforgás.

5, A fehérvérsejt típusai, termelődésük és feladatuk. A fehér vérsejtek a csontvelőben termelődnek, itt a granulocyták minden típusa megtalálható. A szervezet termeli számuk 6-8*109 /l. A fehérvérsejtek képzését a leukopoetin stimulálja. Feladatuk a szervezet védekező mechanizmusának biztosítása. Csontvelőben képződnek: granulocyták, monocyták. Nyirokrendszerben képződnek: lymphocyták. Granulocyták több lépcsős ér ése: Multipolenus haemaetikus őssejtből indul ki a fejlődés granulocita pragenitas alakul ki myeloblast promyelocyta myelocyta neutrofil, eusonofil, basofil metamyelocyta granulocyta – utóbbi kettő mindhárom fajtánál. 1, Granulocyta citoplazmikus szemcséket tartalmazó fehér vérsejt. Fajtái: Neutrophil 60-70 % fagocitálnak – baktériumokat bekebelezik. Eosinophyl 2-4 % fagocitálnak és allargiás reakciókban is részt vesznek. Basofil 0-1 % allergiás reakcióknál szaporodna k meg. 2, Monocyta 2-5 % kicsi plazma, na gy ma g, a csontvelőben ugyanabból az őssejtből jön létre, mint a granulocyta monocyta progesitor monoblast promocyta monocyta. 3, Lymphocyta 20-25 % védekező reakciókban vesz részt: ellenanyagos és a cellulózis védekezés (bekebelezés), nagy mag és kevés citoplazma, a nyirokrendszerben termelődnek. T lymhocyta: sejtes védekezés, kórokozók bekebelezése, sejtes immunitás – killer sejtek. B lymphocyta: humoralis immunitás – ellenanyagos: találkozik az antigénnel átalakul plazmasejtté immunglobulinokat termel – Ig

6, A vérplazma alkotó elemei (részletesebben a plazmafehérjék) A vér folyékony sejtközötti állomá nya a vérplazma. A vérplazma sűrűsége 1,01 körüli, osmotikus koncentrációja 290-300 mol/l, ami megegyezik az extracelluláris folyadék nyomásával. A plazma jelentős része, mintegy 92 %-a víz.

Szervetlen alkotói: Szerves alkotók:

kationok pl. Na, K, Ca, Mg, Fe, Cu. anionok és gázok: Ni, O2, CO2. fehérjék, tápanyagok, anyagcseretermékek (kreatinin, húgysav, bilirubin), vitaminok,

hormonok, enzimek. Plazma fehérjék: 60-80 g/l. Albumin: 1, a vérplazma összfehérjéinek 50-60 %-át alkotja, 2, a májban termelődik, felépítésében amminósavak vesznek részt, 3, találhatók: könnyben, nyirokban, verejtékben, nyálban, gyomornedvben, 4, betegség esetén csökken az arányuk, 5, a vér oesmotikus nyomását tartja fönn, ha csökken oedema keletkezik, 6, a vér vegyhatásának beállításában játszik szer epet, 7, molekula felszínén több mint 200 pozitív és negatív töltés található, 8, fontos szállító fehérje: hormon, gyógyszer, bilirubin, UBG, szabad zsírsavak, Cu, Fe, Zn, vitaminok, Ca. Globulin: 1, kémia ila g összetett fehérjék, fehérje természetűek, zsírt és CH-t tartalmazna k, 2, szintézisükhöz szükséges: polipeptidek, lipidek, szénhidrátok, 3, lipoprotein: ellenanyagok , , - megköti a koleszterint, a foszforlipideket és a zsírsavakat, 4, - globulin: ellenanyag IgA, IgG, IgD, IgH, IgE (allergia). 5, glukoprotein: vérplazma alva dási faktora, kismolekulájú anyagok megkötése és szállítására szolgál, hozzájuk kapcsolódva megnöveli mér etüket és így védi a vesén át történő kiválasztódástól, ilyen szállító fehérjék: transzferrin, transzcobaldin, cöluloplazmin. 2

7, Immunitás formái Az immunitás védettséget jelent. Az immunvédekezés komplex folyamat, melynek során az immunr endszer elemei aktív kölcsönhatásba lépnek a szervezetbe került idegen anya gokkal. Működésének alapja az idegen sejt felismer ése. Formái: 1, veleszületett: anyai immunitás IgG 2, szerzett: természetes – betegségen átesetteknél alakul ki. mesterséges: aktív – legyengített kórokozó, vagy ellenanyag bejuttatása immunválasz betegség nélkül, általában hosszú időre szól időnként emlékeztető oltás kell, a betegségek megelőzésér e szolgál. passzív – ellena nyagot készen juttatunk a szervezetbe, - globulint rövid időre szól. 8, Az allergia lényege (antigén, ellenanyag, immunreakciók) Antigén: olyan anyag, a mely a szervezetben immunreakciót vált ki. kémiailag ez legtöbbször fehérje ter mészetű, de nem mindig. Például a heptén önmagában nem antigén, de ha fehérjéhez kapcsolódik antigénként viselkedik. Ellenanyag: az immunrea kció során az antigénnel szemben termelődő a nya g. Jellemzője specifikus, azaz egy antigénnel szemben egy ellenanyag termelődik. Ez az antigén ellenanyag reakció alapja. Immunreakciók 1, Direkt: antigén és ellenanyag közvetlen kapcsolódása. Fajtái: 1, agglutináció: agglutinogén (antigén) sejthez kötött, annak felszínén található, vele reagál az agglutinin például: vércsoport eltér éseknél. 2, precipitáció: az antigén oldott állapotú. 3, neutralizáció: ellena nyag semlegesíti az agglutinogént. 4, lízis: az antigén a sejt felületén helyezkedik el, ha az antigén és az ellenanyag találkozik sejt lízis jön létre, azaz a sejt szétesik. 2, Komplement aktiválódással járó reakciók: Komplement = a vérben levő 18 inaktív enzim. Antigén hatására ezek a ktiválódnak és ez a komplexum indítja be az immunválaszt. 1, agglutináció 2, lízis 3, vírus neutralizáció = semlegesítés. 4, kemotaxis = odacsalogatja a fagocitáló sejteket. 3, Anafilaxiás reakció: IgG, IgE okozza, hatására anafilaxiás shock keletkezik, azaz a keringés összeomlik. Sokszor allergiás reakciót okoz, mivel a szervezet hiper érzékeny, ezért gyorsan megy végbe, vasodilatációt okoz (érpálya kitágul). 4, Allergia: Az antigént itt allergénnek nevezzük, ez váltja ki az ellena nyag termelést, ez legtöbbször IgE jellegű reakció. 1, az allergén bejut a szervezetbe és nem okoz semmilyen látvá nyos reakciót, ilyenkor termelődik az ellenanyag. 2, második alkalommal viszont létrejön az immunrekció. Ennek tünete: gége ödéma (méh, darázs), ekcéma = bőrkiütés, apró viszkető hólyagok a bőrön. 5, Autoimmun betegség 1, A szervezet a saját sejtjeit idegen sejteknek fogja fel, megszűnik az immuntolerancia sejtpusztulás jön létre. 2, A sejtek saját élettani működése megváltozik – sejt felszínén levő inzulin receptoroké önpusztító folyamatot indít be és idővel tönkreteszi a szervezetet. 3

9, A gyulladás helyi és általános formái Gyulladás – inflammatio a szervezet védekező reakciója a kórokozóval szemben pl. baktérium. Létrehozhatja mechanikai hatás (folyamatos nyomás), vegyi hatás (sav marás), hőhatás, sugárzás. Jellemzője, hogy van helyi és általános tünete. Helyi tünet: 1, fájdalom – dolor: a gyulladás során keletkezett anyagok ingerlik az idegvégződéseket 2, melegség – calor: helyi vérbőségtől alakul ki 3, vörösebb a bőr – rubor: szintén a vasoaktív anyagok értágító hatására keletkezik 4, duzzadt – tumor: szövetközi folyadék felszaporodása 5, funkció kiesés – functio laesa: a fentebbi elváltozások együttes hatására alakul ki. Általános tünet: 1, láz: pirogén anyagok hatására a hőszabályozó központ neuronjainak hőérzékenysége csökken, ami magasabb hőmérséklettel jár, ami fokozza a fagocitózis ütemét és gátolja a baktériumok szapor odását, 2, emelkedett süllyedés: 3, emelkedett fehér vérsejt szám: az immunglobulinok mennyisége nő, az albumin és transzferrin képzés csökken, 4, emelkedett ellenanyag termelés 5, stressz reakció: célja a szervezet ellenállóképességének fokozása, nő az adrenalin szint, ami a szervezet energia tartalékait mozgósítja. A gyulladás mechanizmusa: A bejutott kórokozó helyileg károsítja a sejteket, ennek hatására azokból vasoaktív anyagok szabadulnak fel ezek hatnak az erek falára is és értágulatot okoznak, amivel nő az erek áter esztő képessége is a fájdalom receptorokat ingerlik a széteső szövetekből, sejtekből felszabadult anyagok nem használjuk ezt a területet. Helyreállítás: az elpusztult szövetek helyét lymphocytákból, plazmasejtekből, monocytákból, szövetközi makrofágokból álló granulációs sarjszövet foglalja el és folyamatosan regenerálódik, kialakul a sarjszövet.

10, A gyulladás formái Acut – heveny izzadmá nyos

exsudativ: fibrines, savós, gennyes, vérzéses, eves (üszkös) sarjadzásos (pl. sebgyógyulás) elsődleges, másodlagos

szubacut – elhúzódó acut krónikus (chr onicus) TBC, szifilisz (lues) Exsudatív A, Savós – inflammatio serosa: híg és színtelen, magas fehérje tartalmú a keletkező izzadmá ny. Jellemzője, hogy maradvány nélkül gyógyul pl. nátha, mellhártyagyulladás. B, Fibrines – inflammatio fibrosa: izzadmá nyban fibrinogén va n, savós hártyák és nyálkahártyák területén alakul ki pl. mellhártya, torokgyík, azaz diftéria (ez álhártyás). Általában nem mindig gyógyul maradéktalanul, pl. mellhártya letapad. C, Gennyes – inflammatio purulenta: kórokozókból és elhalt fehér vérsejtekből ál, általában sárgás színű. A gennyes gyulladás lehet: Körülírt formájú: - furunculus (kelés) - abcessus (tályog) - empyema: üreges szervben pl. epehólyagban. Diffúz formájú: - lapszerint szétterjed a szövetekben - phlegmone - sepsis (vérmérgezés) D, Vérzéses – inflammatio haemorraghica: az izzadmá nyban VVt is van pl. antrax (lépfene) ilyen jellegű gyulladást okoz, a tüdő antrax – vérzéses tüdőgyulladás. A pestis is ugyanezt okozza. 4

E, Eves – iflammatio ichorosa; üszkös – infalammatio gangrenosa Rohasztó baktériumok idézik elő. Jellemzője a bűzös váladék, teljesfokú szövetvérzéssel és elhalással jár. Az eves inkább az üreges szervekben jelentkezik pl. epehólyag. Az üszkös leginkább a tömörebb szervekben pl. lábon. Sarjadzásos A, Elsődleges: ép sebszéleknél, fertőzés nélkül következik be, szépen gyógyul, a gyógyulásban kötőszöveti és hámsejtek vesznek részt. B, Másodlagos: roncsolt, fertőzött sebeknél fordul elő, heggel gyógyul, sebüreget sarjszövet tölti ki először, utána sebszélek felől „rákúszik” a hámszövet a sarjadzásos gyulladásra. Pörk alatti sebgyógyulás: felszíni sérüléseknél, seb felszínén látható a pörk, alatta kezd megindulni a hámosodás.

11, Vércsoportok és jelentőségük A vércsoportok tulajdonságai a vér alakos elemeihez, elsősorban a VVT-hez, illetve a plazma immunglobulinjaihoz kapcsolódnak. A vércsoportok rendszerei: 1, ABO vércsoportrendszer anya ga és az ellenanyag is a VVT felszínén található, amit a hemagglutinogének hordoznak. Két típusukat ismer jük A és B, ennek alapján jöhet létre a négyféle vércsoport. Az antigének IgG, vagy IgM típusú immunglobulinek. Az antitest termelődés létrejöhet: az antigénnel közel azonos baktériumok hatására, vagy nem csoportazonos vér adásakor. Ilyenkor a másfajta vért agglutinálja – kicsapja, ami vérrögök keletkezéséhez, az életfontosságú szer vek elzáródásához és halálhoz vezethet. A 0-s vércsoporttú, mivel agglutinogént nem tartalmaz mindenkinek adhat, az AB vércsoporttú, mivel nincs a vérplazmá jában agglitin mindenkitől kaphat vért. Vércsoport: Antigén – agglutinogén Antitest – agglitinin

A A

B B

AB AB -

0 -

2, Rh al-vércsoportokat is ellenőrizni kell véradáskor. RH faktor: egy majomfajta, ennél mutatták ki először. Akinél ez a fajta antigén meg va n az pozitív, akinél nincs az negatív. Amennyiben vért kap a másikból, az ellenanyagot fog termelni és hemolitikus icterust okoz. Ezért kell fokozottan vigyázni Rh negatív anyáknál, ha Rh pozitív a magzat, ilyenkor anti D-t kell adni az anyának, ami egy kész ellena nyag.

12, A véralvadás jelentősége Az ember vér ében az alvadás és az oldódás egyensúlyban van. Sérülés esetén ez az egyensúly megbomlik és a sérülés helyén az alva dás kerül túlsúlyba. Véralva dás jön létr e akkor is, ha az érben a véráramlás valamilyen okból lelassul, vagy pang. Az alvadás oka lehet külső út (sérülés), belső út (érfal belső sérülése). A véralvadáshoz szükséges tényezők: 1, Megfelelő mennyiségű thrombocyta megléte 150-300 G/l. A véralvadás szempontjából a trombosztenin és a tromboxán anyag a lényeges bennük. 2, Véralvadási faktorok mintegy 12 féle megléte, ezekből ha egy is hiányzik, már nem jön létre, pl: fibrinogén, protrombin. 3, Ca+ jelenléte. 3, Egészséges érösszehúzódás, amely sérülés esetén addig tart, amíg ki nem alakul a sérülést elzáró trombus. Az alvadás mechanizmusa: 1, Érösszehúzódás a szerotonin hatására jön létre, amely csökkenti a vérellátást az adott területen, miközben tromboplasztin szabadul fel és aktiválja a protrombint. 2, Thrombocytafázisban a thrombocyták fokozott mennyiségben jutna k el a sérült érszakaszhoz, arra kitapadnak és aggreggálódnak, létrejön a primer trombus. 3, Az alvadás fő szakaszában a trombociták összeállnak és oldhatatlan fibrin hálót alkotnak, amelyben fenna kadnak alakos elemek is. 4, A fibrinolízis során az érfal begyógyulásával egyidejűleg a plazmin enzim feloldja a thrombust és folyamatosan átjárható lesz. A vérzés gátlása: Na-citrát vagy heparin. 5

13, EKG görbe értelmezése, pulzus térfogat, perctérfogat definíciója. A sinus csomóból kiinduló és rövid idő alatt az egész szívizomzaton végigterjedő elektromos feszültségváltozást a testfelszín különböző pontjaira helyezett elektródákkal lehet érzékelni. A testfelszín két különböző pontjára helyezett elektróda között mért potenciaváltozás a szívizom rostok akciós potenciáljának mértéke. Az EKG-nál a két testfelszíni elektródot egy erre kifejlesztett érzékelő berendezésbe vezetjük, amely a potenciaváltozásokat képer nyőn megjeleníti és egy folyamatosan mozgó papíron rögzíti, amit elektrocardiogrammnak nevezünk. Végtagi elvezetés: I. jobb kar – bal kar, II. jobb kar – bal láb, III. bal kar – bal láb,

aVR, aVT. Mellkasi: V1-V6

P- pitvari systole PQ – pitvar kamrai átvezetés: 0,12-0,2 sec QRS – kamrai komplexum: 0,06-0,1 sec ST – izoelektromos vonalon található, a szívizomzat oxigenitását, a kamraizom lassú repolarozációját jelenti. T – pozitívnak kell lennie, a kamraizomzat gyors repolarizációját mutatja U – szívcsúcs a mellkasfalhoz ér, ekkor jelenik meg, nem kóros QT – az elektromos systole ideje. Pulzus volumen: egy kamra által egy systole alatt kilökött vér mennyiség = verőtérfogat kb. 70-80 ml Perctérfogat: egy kamra által 1 min alatt továbbított vérmennyiség Perctérfogat = verőtérfogat * szívfr ekvencia = 4900 ml/min Szívindex: perctérfogat 1 négyzetméterre vetített értéke A perctérfogatot befolyásolja: 1, szívizomzat pillanatnyi állapota 2, pitvarba történő vénás beáramlás üteme 3, aortában illetve az aorta pulmonalisban a nyomás

14, A szív működése a szívciklus alatt. A, Elektromos szívciklus A szívnek saját ingerképzése van, ami automatikusan működik, viszont nem az idegr endszertől függetlenül. A sinus csomó az elsődleges ingerképző központ. A jobb pitvar falában helyezkedik el. Különleges sejtekből áll. Jellegzetességük, hogy a sejtek membránja az ionok számára fokozottan átjárható, ezért spontán ingerültbe kerülhet a sejt. Ez azután periódikusan ismétlődik, ezért mondható, hogy a sinus csomónak pacemaker aktivitása va n, másnéven ezt nevezzük nomotóp ingerképzésnek, ami percenként 72-80 ingert jelent. Az inger innen tovább terjed az atrioventricularis csomóra (pitvar-kamrai csomó), ami a másodlagos ingerképző központ. Amennyiben vala mi okból a sinus csomó nem tudja feladatát ellátni, átveszi a vezérlést, de csak 40 körüli ingert tud előállítani percenként, ezt nevezzük brachikardiának. Innen az inger a vezető kötegekre terjed, a His-kötegre, a Tawara szárakra, majd a Purkinje rostokra, melyek a kamrák falában, az izmokban végződnek. 6

B, Mechanikus szívciklus A két pitvar együtt működik, de ellentétes fázisban. Kamrai dyastole: kamra tágul, a nagy erek billentyűi zárva, a vitorlás billentyű nyílik, a pitvar felől a kamra telítődik a pitvar az utolsó fázisban még össze is húzódik a jobb telítődés érdekében bal kamrában nő a nyomás Kamrai systole: vitorlás billentyű zár, félhold alakú nyílik amint a nyomás nagyobb, mint az artériákban vér beáramlik a nagy erekbe Első szívhang: a vitorlás billentyű záródása adja Második szívhang: félhold alakú billentyű záródása adja. Mindkettő tiszta és szép hang, míg rendellenes működésnél zörejek hallhatók.

15, A szív alkalmazkodó képessége A szívnek alkalmazkodnia kell a különféle vérigényekhez, például fokozott fizikális munka esetén, egy nagy ebéd után is többlet oxigénr e van szükség, melyet a vér szállít a sejtekhez, így értelemszerűen több vérre lesz szükség, hogy a fokozott igényeket kielégítse. Ehhez a szívnek kell többlet vért kell pumpálnia, amely kompenzálja a keletkező igényeket. Erre a szívnek több megoldási lehetősége van, amit alkalmazkodó képességnek nevezünk: 1, A kamrai systole végén a szív a kamra üregéből csak a vér 75 %-át löki ki az aortába. Szükség esetén a szívizomrostok összehúzódásának er eje növekedhet, így a nyugalmi térfogathoz képest 20-30 ml-rel több vér lökődik ki. ezt a vérmennyiséget nevezzük systolés tartaléknak. Ez az első, amit a szív igénybe vesz fokozódó terheléskor. 2, A második tartalékot diastolés tartaléknak nevezzük. Ennek lényege, hogy a szívizomrostok egy bizonyos határig képesek megnyúlni (dilatálni), így a kamra üregének térfogata megnő, ezzel több vér kerül az aortába. Ez semmilyen káros következménnyel nem jár, mert az izomrostok ereje ezzel egyenes arányban növekedik. Ezt nevezzük tonogén dilatatió-na k. Ekkor még a szívizom a terhelés megszűnése után károsodás nélkül vissza tud állni az eredeti állapotába. 3, További ter heléskor viszont a szí...