értékteremtő kidolgozott vizsgakérdések PDF

Preview

Summary

1. Ismertesse az értékteremtő folyamatot, amiben a termelés és szolgáltatás megvalósul!Operatív menedzsment: Termelési és szolgáltatási folyamatok tervezése, szervezése. Termelés: Eredmény kézzel fogható. Szolgáltatás: Nem kézzel fogható. Operatív folyamatok: Rendszer, amelyben az inputok nagyobb mé...

Description

1.

Ismertesse az értékteremtő folyamatot, amiben a termelés és szolgáltatás megvalósul!

Operatív menedzsment: Termelési és szolgáltatási folyamatok tervezése, szervezése. Termelés: Eredmény kézzel fogható. Szolgáltatás: Nem kézzel fogható. Operatív folyamatok: Rendszer, amelyben az inputok nagyobb mértékű outputtá alakulnak át. INPUT/ anyag,gép,munka,menedzsment/  Átalakulási folyamat  OUTPUT / termék,szolgáltatás/

2.

Ismertesse az operatív menedzsment történetének főbb állomásait!

1. Kézműves termelés (Craft production): 1700-ig egyedi megrendelésre kézművességgel való termék előállító vagy szolgáltatást nyújtó folyamatok. 1700-as évek a fogyasztónak gyártott javak termelésének kezdete. Gépesítés kezdete, a munkások felügyelet alatt gyárakban kezdenek dolgozni –textilgyárak,malmok,fém ill. gépgyártás2.Munkamegosztás: A munkát kis feladatokra bontják, minden feladatot más munkás végez( ADAM SMITH). Cserélhető alkatrészek megjelenése,minőség-ellenőrzés( ÉLI WHITNEY ) 3.Tudományos menedzsment: A munkamódszerek szisztematikus elemzése. FREDERICK W. TAYLOR tudományos menedzsment megfigyelés,elemzés,a legjobb módszer kiválasztása. Anyagi ösztönzés: darabbér rendszer bevezetése. 4.Tömegtermelés: Nagy mennyiségű standard termék előállítása, tömeges ( mass market) értékesítés. HENRY FORD: első futószalag, Model-T, csökkentett termelési idő. 5.Taylor bírálói: Elton Mayo- az emberi viszonyok fontossága,motiváció. 1900-1950 Amerikai tömegtermelés, a világ vezető gazdasága. 6. Minőség forradalma: A hangsúly a minőségen és az operatív menedzsment stratégiai szerepén van. JAPÁN!  7. Lean termelés: Japán,Toyota, olyan tömegtermelés, amely a minőséget helyezi előtérbe a mennyiséggel szemben és a flexibilitást(rugalmasság) a hatékonysággal. 8. Ellátási lánc menedzsment: 1990-es évektől, az információ, termékek és szolgáltatások áramlásának menedzselése a fogyasztók, vállalatok és ellátok hálózatán keresztül. 9.Zöld forradalom: Valószínűleg a következő korszak az operatív menedzsmentben. Fő hangsúly a környezetbarát tevékenységeken van.

3.

Miért válik egyre több vállalat globálissá (a globalizáció okai)?

-Előnyös költségek, -Nemzetközi piacok elérése, -Igények kielégítése, -Megbízható ellátási források, -Lépéstartás a technológiával

4.

Mi a versenyképesség, milyen mutatószámait ismeri?

Nemzetek versenyképessége abban nyilvánul meg, ahogy azok árutermelése vagy szolgáltatása szerepel a nemzetközi piacon. Mutatószámai: Termelékenység = OUTPUT/ INPUT  Egy tényezőre számított termelékenység : munka termelékenység( output/munkaóra) , gép termelékenység(output/gépóra)  Többtényezős term.= Output/Termelési tényezők  Minden tényezőre számított termelékenység = előállított termékek és szolgáltatások/ összes input, amit az előáll.hoz felhaszn.

5.

Miért nehéz belépni az új vállalkozóknak a piacra?

-Vállalati méret,-Tőkeerő nagysága,-Ellátási és elosztási rendszerek elérhetősége,-Tanulási folyamat

6.

Sorolja fel a stratégia kialakításának a lépéseit!

Vállalati stratégia: mi a vállalat célja,miért jött létre, hova tart. Stratégia: közös vízió, mely egyesíti a szervezetet, meghat. a döntések következetességét és jó irányba viszi a szervezetet. 1.Elsődleges feladat meghatározása: -||- (ism.) Küldetésnyilatkozat(jövőkép meghatározása) 2.Fő kompetencia megállapítása: Mit csinál jobban a vállalat,mint más?Folyamat,ritkán termék.. Pl. magas minőség, gyorsabb szállítás.Tapasztalaton,tudáson, know-how-on alapszik. 3.Meghatározni, hogy mi befolyásolja a fogyasztót a vállalat termékei és szolgáltatásai iránt: Tulajdonságok meghatározása, amik felmerülnek vásárláskor.

4.Pozicionálás: Hogyan fog a vállalat versenyezni? 1-2 dolog kiválasztása, amit a vállalat rendkívül jól csinál. Pozicionálásnál figyelembe veszi: szervezet erősségei, gyengeségei, piac igénye, vetélytársak helyzete. SWOT analízis ( Strenghts,Weakness,Opportunities,Threats) Versenyképesség területei: Versenyképesség-költség :Régen a tömegtermelés vizsgálata volt jellemző(-Stabil termelés,-Szigorú termelékenységi szabályok,-Automatizáció) Ma az egész költségszerkezetet kell vizsgálni, nem csak a direkt munkaköltséget. A hosszú távú termelékenység fenntartása érdekében a jelenben kell áldozatot hozni: létesítmények,infrastruktúra eszközök felújítása,tréningek. Verseny-minőség: Minőség egy lehetőség, amivel kielégíthető a fogyasztók igénye. Verseny-flexibilitás: Képesség alkalmazkodni a termékszerkezet, termelési volument és a design változásához. Verseny-gyorsaság: Jellemzői: -gyors mozgás,-gyors alkalmazkodás,-szoros együttműködés a vállalaton belül és a vállalatok között,-kevés vezetői szint a szervezetben 5.Stratégia lebontás: A központi stratégiát le kell bontani a részlegekre úgy, hogy minden dolgozót a vállalati cél felé irányítsa. A hosszab távra szóló stratégiát úgy kell lebontani, hogy az minden nap, vezérelje minden dolgozó tevékenységét. A stratégia lebontás a vállalati stratégia speciális teljesítmény követelményekre alakítja át. 1. Hoshin(iránytű) tervezés vagy politikai lebontás.Mindenkit a közös cél irányít. 2. Kiegyensúlyozott eredménytábla. A vállalat teljesítményét négy kritikus területre bontva vizsgálja: -pénzügy,-fogyasztó,-termelési,szolgáltatási folyamatok,-tanulás és növekedés KPI(Key Performance Indicators) Kulcs teljesítmény mutatók. Mérőszámok, melyek segítik a menedzsereket, hogy értékeljék a kritikus területek teljesítményét.

7. Hogyan pozícionálják a vállalatot a stratégia készítésekor? lsd. 6. feladat 8. Ismertesse a stratégia lebontás módjait! lsd. 6. feladat 9. Ismertesse röviden a következő döntéstámogató technikákat: maximax, maximin, Hurwicz, azonos valószínűség!  Maximax kritérium – lényege, hogy minden lehetséges stratégia esetében a legjobb eredményt kell vizsgálni, és a legjobbak közül a legjobb eredményt adó alternatívát kell választani.  Maximin kritérium – Wald féle döntési szabály, amely szerint felül kell vizsgálni a stratégiákkal, a cselekvési változatokkal kapcsolatos következményeket, majd a legrosszabb kimenetelűek közül kell kiválasztani a legjobbat. Hurwicz kritérium- átmenetet képez maximin és a maximax elv között. Alkalmazásánál az úgynevezett optimizmus-koefficiens (α) segítségével, 0-tól 1-ig terjedő skálán mérik a döntéshozó optimizmusát. Azt a stratégiát kell választani, ahol ez az összeg maximális 

10.

Határozza meg a minőség fogalmát!

Szubjektív fogalom, amire mindenkinek van saját meghatározása. Technikai értelemben két jelentése van: a.) A termék v. szolgáltatás sajátosságai, ami képes arra, hogy szükségleteket elégítsen ki b.) A termék v. szolgáltatás hiányosságoktól mentes. A minőség az, amit meg kellene célozni a fogyasztó érdekében jelenleg és a jövőben.

11.

Milyen szempontjai vannak a minőségnek termékek esetén?

1.Működés: a fő működési jellemzői a terméknek. 2.Sajátosságok: extra tényezők, amelyek az alapműködésen felül rendelkezésre állnak. 3.Megbízhatóság: annak a valószínűsége, hogy a termék rendeltetésszerűen működik egy elvárt időintervallumon belül.4.Megfelelés: annak a mértéke, hogy a termék megfelel az előre meghat. előírásoknak. 5.Tartósság: mennyi ideig tart a termék, mielőtt kikellene cserélni egy újra. 6.Javíthatóság: milyen könnyen lehet javítani, javíthatóság ideje, a javítást végző hozzáértése és segítőkészsége. 7.Esztétikai szempontok: hogy néz ki, milyen érzést kelt, milyen hangot ad, milyen illata van, milyen az íze. 8.Biztonság: biztonsága annak h a fogyasztó nem fog sérülést szenvedni a terméktől. 9.Más elvárások: márkanév,hirdetés … stb.

12.

Milyen szempontjai vannak a minőségnek szolgáltatások esetén?

1.Idő,pontosság:milyen hosszú ideig kell várnia a fogyasztónak a szolgáltatásra, a szolgáltatás a meghatározott időben van-e teljesítve. 2.Teljesség: mindennel el van látva a fogyasztó, amit igényelt. 3.Kedvesség,udvariasság: hogyan viszonyulnak az alkalmazottak a fogyasztókhoz. 4.Következetesség: hasonló szintű szolgáltatás mindig,mindenkinek. 5.Elérhetőség és kényelem: milyen könnyen érhető el a szolgáltatás? 6.Pontosság: jól van-e a szolgáltatás végezve minden alkalommal ? 7.Válaszadó képesség: hogyan cselekszik a vállalat váratlan, szokatlan helyzetekben?

13. Ismertesse Deming munkásságát! A figyelmet a technikai szempontokról a menedzsmen filozófiára helyezte. A II. Világháború idején a hadsereg problémáival foglalkozott, és 1942-ben kezdte fejleszteni nemzeti programját.8-10 napos tanfolyamokat tartott, amelyen statisztikai minőségell.i technikát tanított vállalatvezetőknek,mérnököknek. Filozófiája 14 pontban: 1.folyamatosan fejleszd a terméket. 2.Alkalmazd a rossz minőségű termékek elkerülésének filozófiáját az elfogadható minőségű rossz termékek helyett. 3.Kerüld el a minőségell. szükségességét a statisztikai minőségell. alkalmazásával a termék és folyamattervezésben. 4. Válassz kevés beszállítót,amelyek jó minőségű terméket adnak ahelyett, hogy a beszállítók termékeit versenyeztetnéd. 5. Folyamatosan fejleszd a termelési folyamatot, mialatt 2 minőségi problémára figyelj: rendszerre és a dolgozókra. Növeld a teljesítményt és csökk. a költséget. 6. Alkalmazz munkahelyi tréninget,oktatást. 7. A munkairányítókat arra ösztönözd, hogy a munkások jobb telj.ét segítsék elő. 8. Bátorítsd az alkalmazottak részvételét a tevékenységekben. 9. Tüntesd el a korlátokat a részlegek, osztályok között és támogasd az együttműködést és a csapatmunkát annak érdekében, hogy közösen dolgozzanak. 10.Szorgalmazd a magasabb telj. elérését, ami arra kényszeríti a munkásokat, h magasabb szinten telj.nek anélkül h megmutatnád hogyan kell azt tenni. 11. Ne használj számszerű kvótákat. 12. Erősítsd a dolgozó büszkeségét,szakszerűségét, önbecsülését(ellenőrzésekkel). 13. Minőség növ. érdekében alkalm. oktatást,tréningprogramokat. 14. követeld meg a felsővezetéstől h alkalm. az előző 13 pontot. PDCA(Plan,Do,Check,Act) ciklus!!! 14.

Ismertesse a six sigma jelentőségét a minőség fejlesztésében!

Def.: Annak a mértéke h a folyamat hogyan tér el a tökéletességtől. Cél: 3,4 hiba 1milló lehetőségből. 4 alapvető lépés: 1.Összehangolás(fejlesztési célok meghat.) 2. Mozgósítás(projekt csop.ok összeállítása és felhatalmazása a cselekvésre) 3.Gyorsítás(csoportok tréningje,képzése,projekt végrehajtása,folyamatos jelentés az előrehaladásról) 4.Kormányzás: (a végrehajtásért felelősök ellenőrzik a projektet h az úgy működik e ahogy elvárják)

15.

Ismertesse a jó minőség előállításával kapcsolatos költségeket!

Megelőzési költségek:azok a költségek,amelyek megpróbálják megakadályozni, hogy a gyenge termékek a fogyasztóhoz jussanak. (minőség-,termék,-folyamattervezés, *képzés,*információs költségek) Ellenőrzési költségek:-mérés,tesztelés költségei,-anyagok elemzésének költs.,alkatrészek,termékek vizsg. költs. és a termelési folyamat ell.-nek költségei.

16.

Ismertesse a rossz minőség előállításával kapcsolatos költségeket!

Rossz termék költsége=Hibás termék költsége: Ált. a legnagyobb minőségi költségkategória. Egy vállalatnál gyakran 70-90%át teszi ki. Gyengébb minőség költsége meghatározható: a.) belső meghibásodási költségek(még akkor észlelik a gyengébb minőségű terméket,mielőtt a fogyasztóhoz kerülne): hulladék,újragyártás, folyamatmeghibásodás, időveszteség, árcsökkentés költsége. b.) külső meghibásodás költségek(a fogyasztó már megkapta a gyengébb minőségű terméket): vásárlói panaszok,visszavitt hibás termékek,garanciás problémák,elvesztett értékesítési lehetőségek.

17.

Hogyan használható a Pareto elemzés?

Módszer,mellyel meghatározzák az okait a gyenge minőségnek. A Pareto diagram egyszerűen meghat.a a minőségi problémákat, amelyek a legnagyobb közvetlen hatással vannak a minőségjavításra.

18. Mi az ISO 9000 jelentősége a minőségmenedzsmentben? ISO:görög ,,isos” szóból ered,jelentése egyenlő. Nemzetközi szabványosítási szervezet,központja

Genfben(Svájc),130 ország tagja. Célja: egyetértéses egyezményeket hozzon létre a nemzetközi minőségi sztenderdeket illetően. Olyan rendszert hozott létre, amellyel minősítik a beszállítokat,biztosítja h a beszállítók eleget tesznek az előírásoknak.Először 1978-ban volt publikálva( mely a minőségmenedzsment szabványokat tartalmazza), 5 évente változik. ISO 9000 akkreditáció a vállalat teljesen elkötelezett a minőségnek az egész vállalati szervezeten belül. 19.

Mi a statisztikai folyamatellenőrzés célja?

A termelési folyamatok ellenőrzése a gyenge minőség okának feltárása és megelőzése érdekében. A dolgozók képzése a statisztikai folyamatell.re alapvető a TQM szempontjából.

20.

Hogyan használjuk a folyamatellenőrző grafikont (Process Control Chart)?

Control chart: grafikon, ami meghatározza a folyamat határait. Folyamat határai: a folyamat felső és alsó határai a diagramon. A folyamat akkor van kontrol alatt, ha pl.: - nincsenek pontok a kontrol határokon kívül. – a legtöbb pont a folyamat átlag mellett van,-kb ugyanannyi pont van a középső vonal felett,mint alatta,-a pontok véletlenszerűen oszlanak meg a középső vonal körül.

21. Ismertesse az attribútumok folyamatellenőrző grafikonjainak (p-chart, c-chart) az elkészítését és értékelését! p-chart: a mintában lévő hibás termékek arányát használja. A felső kontrol határ (UCL) és az alsó kontrol határ(LCL) kiszámítása: UCL = a mintában lévő hibás term. aránya + (a mintában lévő hibás term. arányának szórása × a szórások száma a folyamat átlagától) LCL= ugyanaz,csak nem +,hanem kivonás a kettő között. c-chart: a mintában lévő hibás termékek darabszámát használja. Akkor haszn., ha nem lehet megállapítani a hibás term. arányát. A folyamat átlaga a tételenkénti átlagos hiba ( c felül vonal ): az összes hiba számát osztjuk a mintaszámmal. UCL és LCL ugyanaz a képlet.

22. Ismertesse a változók folyamatellenőrző grafikonjainak ( x -chart, R-chart) az elkészítését és értékelését! A range(R-)chart az eloszlás mértékét tükrözi vissza mintánként. Szerkesztése: az r-chart-ban a range különbség a minta legkisebb és legnagyobb értéke között. A folyamat variabilitását mutatja az átlagértékhez való viszonyítás helyett. A mean(x –felül vonal-)chart megmutatja, hogy a minta edemények hogyan viszonyulnak a folyamat átlagához. Minden alkalommal a mintában egy csoport termék van, amit folyamatból vesznek. A mintaátlagokat kisz. és ábrázolják a grafikonon.A vett minták kicsik,4 v. 5. A folyamatell.ő grafikon központi vonala a teljes folyamat átlaga, ami az átlaga a mintaátlagoknak.Minden mintaátlag egy pont a grafikonon  (control chart)

23. Mit fejez ki a folyamatképesség, milyen viszonyban van a természetes variabilitás és a tervezett specifikáció? Folyamatképesség: a Természetes variabilitás terjedelme(range), amit a control chart-okkal mérünk. Fő elemei: 1.) A folyamat variabilitása = a folyamat variabilitásának természetes terjedelme(range). 2.) A folyamat közepe ( mean). 3.) a tervezési specifikáció. Viszony: - a term. var. meghaladja a tervezett spec.ót, a folyamat nem képes megfelelni a specifikációnak. - a tervezett spec.ó és a term. vari. egyforma, a folyamat képes megfelelni a spec.ónak legtöbb esetben. -a tervezett spec.ó nagyobb, mint a természetes var., a folyamat mindig képes telejsíteni a spec.ónak megfelelően. -a tervezett spec.ó nagyonn, mint a term. var.,DE! a folyamat központja eltér a tervezettől,képes,de néhány output nem felel meg a felső spec.ónak.

24.

Milyen jelentősége van az átvételi mintavételnek a minőségellenőrzésben?

Átvételi mintavétel: egy termelési tétel elfogadása, vagy elutasítása a belőle vett minták alapján. A minta

véletlenszerűen van véve a populációból, minden elemnek egyenlő esélye van a kiválasztásra. Ha a minta elfogadható számú/százalékú selejtet tartalmaz, el van fogadva. Egy hagyományos módja a min.ellenőrzésnek.Az elkészült termékeket vizsgálja, ez a módszer nem előzi meg a rossz minőség jövőbeli előállítását. Sok vállalat által használatos!! Irányt mutat a tételek minősítése terén.

25.

Hogyan növeli a jó termékterv a vállalat versenyképességét?

-A termék/szolgáltatás jellemzőit összehangolja a fogyasztói igényekkel. – Biztosítja, hogy a fogyasztói igények a legegyszerűbben és legkevésbé költséges módon legyenek kielégítve. – Csökkenti az új termék/szolgáltatás létrehozására szüks. időt. – Minimalizálja a szüks. módosításokat, ami szüks. egy működő terv megvalósításához.

26.

Miért kritikus tevékenysége a vállalatnak a terméktervezés?

A tervezés a vállalat kritikus tevékenysége, mert: •

meghatározza a vállalat fogyasztói körét

•

meghatározza a vállalat versenytársait

•

a vállalat fő erősségén (kompetenciáján) alapszik

•

kijelöli milyen új kompetenciákat kell fejleszteni

•

a vállalkozások irányítója: új termékek, új szolgáltatások miatt új piacok és eljárások bevezetése.

27.

Melyek a hatékony terméktervezési folyamat jellemzői?

•

a termék vagy szolgáltatás jellemzőit összehangolja a fogyasztói igényekkel

•

biztosítja, hogy a fogyasztói igények a legegyszerűbb és legkevésbé költséges módon legyenek kielégítve

•

csökkenti az új termék vagy szolgáltatás létrehozására szükséges időt

•

minimalizálja a szükséges módokat, ami szükséges egy működő terv megvalósításához

28.

Sorolja fel a terméktervezési folyamat fő lépéseit!

• az érzékelési térkép, a benchmarking (benchmark: szintjel) és a fordított tervezés segíti a vállalatot, hogy tanuljon a vetélytársaitól. Megvalósíthatósági tanulmány: •

marketing analízis

•

gazdasági analízis

•

technikai és stratégiai analízis

Formatervezés Funkcionális tervezés( tervezési sajátságok) Termelési folyamat tervezés : gyártási sajátságok. Próba és végső tesztek: a végső terv tartalmazza az új termék vagy szolgáltatás részletes leírását, sajátosságait. Új termék vagy szolgáltatás piacra vitele

29.

Milyen célt szolgál az érzékelési térkép (Perceptual Map)?

Értékelési térkép: a fogyasztók érzékelésének összehasonlítása különböző termékek és szolgáltatások összehasonlítására.

30. •

Mit tartalmaz a terméktervezésnél a mevalósíthatósági tanulmány?

Marketing analízis: annak megállapítására szolgál, hogy van-e fogyasztói szükséglet a tervezett termék iránt, érdemes-e pénzt invesztálni a termék fejlesztésére.

• Gazdasági analízis: ha van a termék vagy szolgáltatás iránt igény, gazdasági elemzést kell végezni a költségek és az árbevétel összehasonlítása céljából. •

Technikai és stratégiai analízis: (technológia, előnyszerzés, dolgozók felmérése)

31. Határozza meg a következő, terméktervezésnél használatos fogalmakat: formatervezés, funkció tervezés. Formatervezés: hogyan fog a termék kinézni: alak, szín, méret és stílus. Funkció tervezés(használhatósági):hogyan fog a termék működni:megbízhatóság, karbantarthatóság, használhatóság

32.

Hogyan számolható ki egy rendszer megbízhatósága?

Megbízhatóság: annak a valószínűsége, hogy a termék hogyan fog működni egy bizonyos idő alatt normális használat mellett. Egy rendszer megbízhatósága az alkotórészek megbízhatóságán alapszik: RS=(R1)(R2)….(Rn). pl.: 2 alkatrészből álló egység : 0,9x0,9=0,81%

33.

Ismertesse a termék tervezési folyamat fejlesztésének a technikáit!

1.

Egyszerűsítés: az alkatrészek, az összeszerelés lépéseinek és a variációk csökkentése egy termékben.

2.

Standardizálás(egységesítés): általánosan kapható és cserélhető alkatrészek használata.

3. Modulokból t...