Vállalati Pénzügyek- 2. zárthelyi dolgozat PDF

Preview

Summary

Download Vállalati Pénzügyek- 2. zárthelyi dolgozat PDF

Description

A beruházások pénzáramának becslésekor az alábbi elveket kell betartani:  A beruházás közvetett hatásaira legyünk tekintettel.  A beruházáshoz felhasznált meglévő eszközök elsüllyedt költségnek minősülnek.  Az inflációt kerüljük konzisztensen.  A számviteli adatok pontosan tükrözik a tényleges pénzáramlásokat. Egy beruházásról tudjuk, hogy belső megtérülési rátája 13%. A hasonló kockázatú és futamidejű befektetések hozama szintén 13%. Válassza ki az igaz állítást!  A beruházásról nem lehet ennyi adat alapján eldönteni, hogy érdemes-e megvalósítani, hiszen előfordulhat, hogy a nettó jelenértéke pozitív.  A beruházás normál, a kockázatnak megfelelő hozamot ígér.  Érdemes megvalósítani a beruházást, mert a belső megtérülési rátája nagyobb, mint 0.  El kell vetni a beruházást, mert jövedelmezőségi indexe 1 alatt van. A számviteli fedezeti pont  az a kibocsátási volumen, ahol az árbevétel már meghaladja az EBIT értékét.  az a kibocsátási volumen, ahol a beruházás nettó jelenértéke 0.  figyelembe veszi a pénz időértékét.  kisebb, mint a kibocsátási volumen a pénzügyi fedezeti pontban. Válassza ki a hamis állítást! A pénzügyi fedezeti pont  feletti értékesítési volumen esetén pozitív a beruházás nettó jelenértéke.  az az értékesítési volumen, ahol az árbevétel éppen fedezi a folyó működési költségeket.  melletti értékesítési volumen esetén számviteli értélemben a vállalatnak nyeresége van.  esetében nagyobb az értékesítési mennyiség, mint a számviteli fedezeti pontban. Hogy nevezzük azt az adómegtakarítást, ami a kamatköltségek adózás előtti eredményt csökkentő jellegéből fakad?  adópajzs  kamatvisszatérítés  pénzügyi hozam  veszteségelhatárolás A tőkeáttétel nélküli tőkeköltség  olyan cég tőkeköltsége, amelynek nincs saját tőkéje.  olyan cég tőkeköltsége, amelynek nincs adóssága.  olyan cég tőkeköltsége, amelynek csak elsőbbségi részvényei vannak.  olyan cég tőkeköltsége, amelynek tőkeszerkezetében egyenlő arányban van törzstőke és adósság. A súlyozott tőkeköltség kifejezi  a cég nyereségének elvárt növekedési ütemét.  az osztalék elvárt növekedési ütemét.  a cég adósságainak növekedési ütemét.  az új beruházásoktól elvárt minimális megtérülést. A tőkeszerkezet kifejezés az alábbiakat foglalja magába  hosszúlejáratú adósság, elsőbbségi részvény, törzsrészvény.  rövid lejáratú eszközök és kötelezettségek.  összes eszköz és összes kötelezettség.  tulajdonosi tőke a mérlegfőösszeghez képest. A súlyozott tőkeköltség használatának feltétele, hogy  a cég tőkeszerkezete az idő múlásával változatlan összegű maradjon.  a tőkeelemek könyv szerinti és piaci értéke megegyezzen.  a beruházási projekt finanszírozásának forrása a vállalati nyereség legyen.  a beruházási projekt kockázata megegyezzen a cég kockázatával.

Válassza ki, melyik igaz a következő állítások közül a működési tőkeáttételre?  A vállalatok fix költésű finanszírozási forrásainak következménye.  A vállalatok által használt fix működési költségekből származik.  Minél nagyobb a fix működési költségek aránya az összes működési költséghez viszonyítva, annál kisebb a működési tőkeáttétel.  Kifejezi, hogy az EBIT 1%-os változása hány %-os változást idéz elő a tulajdonosok jövedelmében. Működési tőkeáttétel kifejezi, hogy  az EBIT 1%-os változása hány %-os változást idéz elő a tulajdonosok jövedelmében.  az értékesítési forgalom 1%-os változása milyen mértékű változást idéz elő a részvényesek jövedelmében.  az értékesítési forgalom 1%-os változása esetén hány %-kal változik a vállalat üzemi eredménye.  a fedezeti 1%-os változása hány %-os változást idéz elő a tulajdonosok jövedelmében. A pénzügyi tőkeáttétel kifejezi, hogy  az EBIT 1%-os változása hány %-os változást idéz elő a tulajdonosok jövedelmében.  az értékesítési forgalom 1%-os változása milyen mértékű változást idéz elő a részvényesek jövedelmében.  az értékesítési forgalom 1%-os változása esetén hány %-kal változik a vállalat üzemi eredménye.  a fedezeti 1%-os változása hány %-os változást idéz elő a tulajdonosok jövedelmében. A kombinált tőkeáttétel kifejezi, hogy  az EBIT 1%-os változása hány %-os változást idéz elő a tulajdonosok jövedelmében.  az értékesítési forgalom 1%-os változása milyen mértékű változást idéz elő a részvényesek jövedelmében.  az értékesítési forgalom 1%-os változása esetén hány %-kal változik a vállalat üzemi eredménye.  a fedezeti 1%-os változása hány %-os változást idéz elő a tulajdonosok jövedelmében. Egy vállalatnál a működési tőkeáttétel mértéke 2, a pénzügyi tőkeáttétel 1,5. Válassza ki a következő állítások közül az igazat!  Az árbevétel 1%-os emelkedésekor az EBIT 1,5%-kal csökken.  Az árbevétel 1%-os változása 2%-os változást idéz elő a tulajdonosok jövedelmében.  Az EBIT 1%-os változása 2%-os változást idéz elő a tulajdonosok jövedelmében.  Az EBIT 1%-os változása 1,5%-os változást idéz elő a tulajdonosok jövedelmében. Egy vállalatnál az árbevétel 1%-os változása 2,5%-os változást idéz elő a részvényesek jövedelmében. Válassza ki a következő állítások közül az igazat!  A pénzügyi tőkeáttétel 2,5.  A működési tőkeáttétel 2,5.  A kombinált tőkeáttétel 2,5.  Egyik sem igaz. Amennyiben a társaság magas CA/TA arányt tartalmaz, akkor  Agresszív finanszírozási stratégiáról beszélünk.  Restriktív forgótőke politikáról beszélünk.  Konzervatív forgótőke politikát alkalmaz a vállalat.  Konzervatív finanszírozási stratégiát követ a társaság. Amennyiben a társaság alacsony CL/TL arányt alkalmaz, akkor  Agresszív finanszírozási stratégiáról beszélünk.  Restriktív forgótőke politikáról beszélünk.  Konzervatív forgótőke politikát alkalmaz a vállalat.  Konzervatív finanszírozási stratégiát követ a társaság. Válassza ki az egyetlen igaz állítást!  A vállalkozás számára az tekinthető optimálisnak, ha a vevők forgási ideje egyenlő a szállítók forgási idejével.  A vállalkozás számára az tekinthető optimálisnak, ha a vevők forgási ideje nagyobb, mint a szállítok forgási ideje.  A vállalkozás számára az tekinthető optimálisnak, ha a szállítók forgási ideje nagyobb, mint a vevők forgási ideje.



A vállalkozás számára az tekinthető optimálisnak, ha a vevői futamidő meghaladja a szállítói futamidőt.

A Miller-Orr modell  Az optimális készletállomány meghatározására szolgál.  Az optimális pénzállomány meghatározására szolgál.  Az optimális vevőállomány meghatározására szolgál.  Az optimális szállítóállomány meghatározására szolgál. Az EOQ modell alapfelvetései közül kizárólag a következő oldható fel a modell alapján  A szállítás azonnali.  A készletfelhasználás egyenletes.  A rendelési költség fix, független a termelt mennyiségtől.  Az egy darab termékre vetített tartási költség konstans, azaz lineárisan változik a készlet nagyságával. A működési ciklus hossza  A vevői futamidő kétszerese.  A szállítói futamidő és a vevői futamidő összege.  A pénzciklus és a vevői futamidő összege.  A készletezési periódus és a vevői futamidő összege. A pénzciklus hossza  A szállítói futamidő és a vevői futamidő különbsége.  A működési ciklus és a vevői futamidő különbsége.  A működési ciklus és a szállítói futamidő különbsége.  A működési ciklus és a készletezési periódus különbsége. Válassza ki az egyetlen helyes állítást!  A rövidtávú pénzügyi döntések a befektetett eszközökkel, valamint a saját tőkével foglalkoznak.  A rövidtávú pénzügyi döntések a befektetett eszközökkel, a saját tőkével, valamint a hosszú lejáratú kötelezettségekkel kapcsolatosak.  A rövidtávú pénzügyi döntések a forgóeszközökkel és a rövid lejáratú kötelezettségekkel kapcsolatos.  A rövidtávú pénzügyi döntések a forgóeszközökkel és a saját tőkével foglalkoznak. Válassza ki az egyetlen helyen állítást!  A likviditási mutató szűkebb likviditást mér, mint a likviditási gyorsráta.  A likviditási mutatóknak nincs mértékegységük.  A likviditás lényege a hosszú távú fizetőképesség.  A likviditási gyorsráta értéke magasabb lehet, mint a likviditási ráta értéke. A tartósan lekötött eszközök  A befektetett eszközök.  A befektetett eszközök, valamint a forgóeszközök.  A befektetett eszközök, valamint az átmenetileg lekötött forgóeszközök.  A befektetett eszközök, valamint a tartósan lekötött forgóeszközök. A gazdaságos rendelési mennyiség modellje azt mutatja meg, hogy valamely termékből alkalmanként mennyit kell rendelni ahhoz, hogy a vállalat nyeresége maximális legyen. HAMIS A finanszírozási tőkeáttétel növekedése hatására nő a pénzügyi kockázat, de minden esetben nő az EPS is. IGAZ A forgóeszközhitel-felvétel a saját forrásból történő finanszírozás egyik formája. HAMIS A hatékony portfoliók halmaza a Sharp féle modellben a kincstárjegy hozamától induló, a piaci portfolión (M) áthaladó félegyenesen fekszik. IGAZ Két részvény közül minden esetben annak nagyobb a bétája, amelyiknek nagyobb a szórása. HAMIS A forgóeszközök leglikvidebb elemei a forgatási célú értékpapírok. HAMIS

A béta mutató  a kovariancia reciproka.  az egyedi kockázat mérőszáma.  a részvény szórásának és a piaci portfólió hozamának hányadosa.  a piaci kockázat mérőszáma. Melyik állítás igaz? A hatékony részvényportfoliók  szórása megegyezik a piaci portfolió szórásával.  adott várható hozamot minimális kockázat mellett ígérnek.  szórása nem tartalmaz egyedi kockázatot.  maximális kockázat mellett ígérnek adott várható hozamot. Melyik megállapítás igaz? A befektető a portfólió diverzifikálásával  csökkentheti a portfolió egyedi kockázatát.  növelheti a portfolió elvárt hozamát.  csökkentheti a portfolió piaci kockázatát.  csökkentheti a portfolióban szereplő részvények kockázatát. A működési tőkeáttétel a vállalat által használt fix működési költségekből származik, értéke a fedezeti pont közelében a legnagyobb.  Mindkét állítás igaz.  Az első állítás hamis, a második igaz.  Az első állítás igaz, a második hamis.  Mindkét állítás hamis. Agresszív finanszírozási stratégia esetén  rövid lejáratú forrásokkal kizárólag átmenetileg lekötött forgóeszközöket finanszíroznak.  a tartósan lekötött forgóeszközök állománya nagyobb, mint a nettó forgótőke.  a nettó forgótőke nagyobb, mint a tartósan lekötött forgóeszközök állománya.  a cég a szakmai (ágazati) átlagnál kevesebbet fektet be forgóeszközökbe. Válassza ki az IGAZ állítást! A pénzügyi tőkeáttétel  a pénzügyi fedezeti pontban nem értelmezhető.  csak a pénzügyi fedezeti pontban értelmezhető.  mértéke 1, ha a cég nem használ fix költségű finanszírozási forrást.  mértéke jelzi, hogy az árbevétel 196-os változásakor hány 96-kal változik az EBIT. A nettó forgótőke  a tartós forgóeszközök tartós forrásokkal finanszírozott állománya.  a tartós forrásoknak a befektetett eszközöket meghaladó része.  az átmeneti forgóeszközök és a rövid lejáratú források különbsége.  a forgóeszközök tartósan lekötött állománya. Az érzékenységi elemzés az egyes változók hatását egymástól függetlenül vizsgálja. IGAZ A pénzügyi fedezeti pont az az értékesítési volumen, ahol az árbevétel éppen fedezi a folyó működési költségeket. HAMIS Az alábbi állítások közül válassza ki az igaz állításokat! A beruházásokkal kapcsolatos pénzáramok becslésénél  a pénzáramokat növekményi alapon kell becsülni.  a beruházáshoz felhasznált meglévő erőforrások alternatívköltségét figyelembe kell venni.  a nettó forgótőke szükségletet csak a kezdő pénzáramnál kell figyelembe venni.  figyelmen kívül kell hagyni a beruházás valamennyi közvetett hatását. Erőforrás korlát esetén jobb döntést eredményezhet, mint nettó jelenértéknél a  belső megtérülési ráta.

  

évi egyenértékű pénzáram. jövedelmezőségi index. megtérülési idő.

A statikus számítások előnye, hogy figyelembe veszik a pénz időértékét. HAMIS Az alábbi állítások közül válassza ki az igaz állításokat!  A számviteli fedezeti pontban se nyeresége, se vesztesége nincs a vállalatnak.  A pénzügyi fedezeti pontban nyeresége van a vállalatnak.  A pénzügyi fedezeti pontban lévő értékesítési volumen nagyobb, mint a számviteli fedezeti pontban.  A pénzügyi fedezeti pont az az értékesítési volumen, ahol a nettó jelenérték 0. A hitellel való finanszírozás arányának csökkentésére ösztönöz, ha figyelembe vesszük a hitelkamatokhoz kapcsolódó adóhatást. IGAZ Az idegen források bevonásának a hatása a részvényesek jövedelmére (EPS alakulására)  pozitív.  nem értelmezhető.  részben negatív, részben pozitív.  negatív. Melyik állítás igaz? Modligliani-Miller módosított I. tétele szerint  a tőkeáttételes cégek részvényesei által elvárt hozam nő az adósság/saját tőke arányával.  a tőkeáttételes cég piaci értéke megegyezik a tisztán saját tőkével finanszírozó cég piaci értékével.  a tőkeáttételes cégek részvényesei által elvárt hozam csökken az adósság-saját tőke hányadosával.  a tőkeáttételes cég piaci értéke nagyobb a tisztán saját tőkével finanszírozó cég piaci értékénél. A tőkeszerkezet fogalma azt jelenti, hogy a vállalat  a saját tőkéje milyen elemekből épül fel.  a hosszú lejáratú, tartós forrásainak összetétele hogyan alakul, mekkora a saját és idegen forrás aránya.  milyen arányban használ a rövid és hosszú lejáratú forrásokat.  a forgótőkéje milyen elemeket tartalmaz. Minél nagyobb az adósság aránya a vállalat tőkeszerkezetében, annál kisebb volatilitás lehet az egy részvényre jutó nyereségben. HAMIS Ha a cég tőkeszerkezetében nincs hosszú lejáratú adósság, a vállalati átlagos tőkeköltség egyenlő a saját tőke költségével. IGAZ Tőkeáttétel a fix költségek felnagyító hatását jelenti a vállalati nyereség ingadozására. IGAZ A működési tőkeáttétel azt méri, hogy a vállalkozás változó költségeinek változása miatt hányszorosára nő a vállalkozás üzemi eredménye (EBIT). HAMIS Melyik tényező nincs hatással az üzleti kockázatra?  üzemméret  az input és az output árak változékonysága  a finanszírozási költségei  a tevékenység ciklikussága A működési tőkeáttétel mutatója (DOL) annál a cégnél kisebb, amelyiknél kisebb a  változó költség  EBIT  forgalom  osztalékfizetés Mi mutatja az üzleti kockázat mértékét?

   

pénzügyi tőkeáttétel mutatója (DFL) működési tőkeáttétel mutatója (DOL) EPS szórása EBIT szórása

A működési tőkeáttétel mutatója (DOL) az értékesítési forgalom minden szintjén ugyan akkora. HAMIS Amelyik cégnek kisebb a működési tőkeáttétel mutatója (DOL), annak a pénzügyi tőkeáttétel mutatója (DFL) is kisebb. HAMIS A konzervatív forgóeszköz politikát folytató cégek likviditási rátája nagyobb, mint az agresszív politikát követő cégeké. IGAZ A likviditási ráta nettó forgótőke növelésével csökken. HAMIS A pénzciklus  a vevői futamidő és a szállítói futamidő különbsége.  a szállítói és a vevői futamidő együttese.  egyik sem.  a szállítói futamidő és a vevői futamidő különbsége. Ha egy cég a finanszírozási tevékenysége során betartja az illeszkedési elvet, akkor  idegen forrásokkal kizárólag forgóeszközöket finanszíroz.  a nettó forgótőke megegyezik a tartósan lekötött forgóeszközök állományával.  a befektetett eszközök értéke megegyezik a tartós források összegével.  a cégnek nincsenek rövid lejáratú kötelezettségei. A nettó forgótőke azt a tartós forrást jelenti, ami a forgóeszközök finanszírozásához járul hozzá. IGAZ Nő a működési ciklus hossza (minden más feltétel azonossága esetén), ha  nő a készletek forgási sebessége  nő a kereskedelmi (szállítói) hitel hossza  nő a vevőkkel szembeni követelések átlagos beszedési ideje  csökken a kereskedelmi (szállítói) hitel hossza Az illeszkedési elv szerint a források lejárata legyen összhangban az eszközök megtérülésével. IGAZ A nettó forgótőke azt a tartós forrást jelenti, ami a forgóeszközök finanszírozásához járul hozzá. IGAZ Ha az EOQ modell szerinti optimális mennyiséget rendeli a cég, akkor a rendelési költség és készlettartás költsége megegyezik éves szinten. IGAZ Az EOQ modell csak olyan esetekben alkalmazható, ha a szállítás azonnali és nem kell számolni utánpótlási idővel. HAMIS A gazdaságos rendelési modell szerint a teljes készletesési költség  a készletek beszerzési értékének és készletek tartásának költségéből tevődik össze.  a készletekben lekötött forgótőke és a tőkeköltség szorzataként határozható meg.  a készletek beszerzési értékének és rendelési költségének összege.  a készletek rendelési költségéből és készletek tartásának költségéből tevődik össze. A gazdaságos rendelési tételnagyság meghatározásához NEM szükséges információ  egységnyi készlet évi tartási költsége.  az utánpótlási idő.  az éves szükséglet természetes mértékegységben.  alkalmankénti rendelési költség.

Akkor érdemes módosítani a fizetési feltételeket, ha ezzel növekszik a cég árbevétele. HAMIS A Miller-Orr modell szerint, ha a pénzállomány eléri az alsó korlátot, a cégnek értékpapírt kell vásárolnia. HAMIS A fizetési feltételeket akkor érdemes módosítani, ha ezzel  csökken a vevőállományban lekötött tőke.  növekszik a cég árbevétel.  csökken a vevők hitelezési költsége.  a nő a cég eredménye. Az adósság formájában szerzett tőke költségének számításakor a szerződésekben rögzített kamatokon felül az egyéb járulékos költségeket is figyelembe kell benni, amelyek drágítják a forrásbevonást. Ugyanakkor a kamat költségként elszámolható, ezért a hitelbevonás adómegtakarítással jár, ami csökkenti az adósság költségét. IGAZ A működési tőkeáttétel mutató értéke nem lehet negatív. HAMIS A pénzciklus döntő többségében rövidebb, mint a működési ciklus. IGAZ A forgóeszközök leglikvidebb elemei a forgatási célú értékpapírok. HAMIS A beruházási döntések speciális hosszú távú finanszírozási döntések. HAMIS A statikus számítások módszerei között szerepel a jövedelmezőségi index számítás. HAMIS Válassza ki az alábbi állítások közül az igazat  A visszaforgatott nyereség a legolcsóbb finanszírozási forrás, mert az adót már megfizették utána.  A vállalati tőkeköltség fogalmát értelmezhetjük úgy, mint az össztőkétől elvárt minimális hozamot.  A tőkepiacról a vállalat kizárólag idegen forrást szerezhet be.  Normál körülmények között a hitel drágább finanszírozási forrás, mint a részvénykibocsátás. Ha egy projekt üzleti kockázata megegyezik a vállalat eddigi tevékenységének üzleti kockázatával, tőkeszerkezete pedig a vállalat eddigi tőkeszerkezetével akkor  a projekt tőkeköltsége megegyezik a vállalat súlyozott átlagos tőkeköltségével.  a saját tőke forrás költsége csak az új projekt kockázata miatt nő.  az idegen tőke fajlagos forrásköltsége a nagyobb hitel tömege miatt csökken.  a projekt tőkeköltsége a tulajdonosi elvárások növekedését tükrözi. Melyik beruházás gazdaságossági számítás esetén kapunk az éves pénzáramokat diszkontálva zérus jelenértékét?  PI  DPB  IRR  NPV és PV Ha egy cég a finanszírozási tevékenysége során betartja az illeszkedési elvet, akkor  a nettó forgótőke nagysága megegyezik a tartósan lekötött forgóeszközök állományával.  az idegen források kizárólag a forgóeszközöket finanszírozzák.  a befektetett eszközök értéke megegyezik a saját tőke és a hosszú lejáratúkötelezettségek együttes értékével.  a cégnek nincsenek rövid lejáratú kötelezettségei. Ha egy vállalatnál magas a működési tőkeáttétel, akkor a forgalom növekedésekor  a finanszírozás tőkeáttétel lecsökken.  az üzemi eredmény nagy mértékben megemelkedik.  a finanszírozás tőkeáttétel is megegyezik.  az üzemi eredmény kis mértékben nő. Válassza ki az IGAZ állítást! A pénzügyi tőkeáttétel  mértéke jelzi, hogy az árbevétel 1%-os változásakor hány %-kal változik az EBIT.

  

csak a pénzügyi fedezeti pontban értelmezhető. mértéke 1, ha a cég nem használ fix költségű finanszírozási forrást. a pénzügyi fedezeti pontban nem értelmezhető.

Válassza ki az IGAZ állítást!  Ha az IRR nulla, akkor a projektet el kell fogadni.  Az IRR jobb mutató, mint az NPV.  Az IRR nem használható arra, hogy döntsünk egy befektetés megvalósításáról.  Az IRR az az érték, amely mellett a pénzáramlást diszkontálva az NPV=0....