Vállalati pénzügyek 2. zárthelyi dolgozat tesztkérdések PDF

Preview

Summary

A béta mutató · az egyedi kockázat mérőszáma· a piaci kockázat mérőszáma· a részvény szórásának és a piaci portfólió hozamának hányadosa· a kovariancia reciproka Válassza ki az IGAZ állítást! A pénzügyi tőkeáttétel a pénzügyi fedezeti pontban nem értelmezhető.mértéke jelzi, hogy az árbevétel 1%-os v...

Description

1. A béta mutató ·

az egyedi kockázat mérőszáma

·

a piaci kockázat mérőszáma

·

a részvény szórásának és a piaci portfólió hozamának hányadosa

·

a kovariancia reciproka

2. Válassza ki az IGAZ állítást! A pénzügyi tőkeáttétel a pénzügyi fedezeti pontban nem értelmezhető. mértéke jelzi, hogy az árbevétel 1%-os változásakor hány %-kal változik az EBIT. mértéke 1, ha a cég nem használ fix költségű finanszírozási forrást. csak a pénzügyi fedezeti pontban értelmezhető.

3. A működési tőkeáttétel a vállalat által használt fix működési költségekből származik, értéke a fedezeti pont közelében a legnagyobb. MINDKÉT ÁLLÍTÁS IGAZ

4. Agresszív finanszírozási stratégia esetén rövid lejáratú forrásokkal kizárólag átmenetileg lekötött forgóeszközöket finanszíroznak a cég a szakmai (ágazati) átlagnál kevesebbet fektet be forgóeszközökbe a tartósan lekötött forgóeszközök állománya nagyobb, mint a nettó forgótőke a nettó forgótőke nagyobb, mint a tartósan lekötött forgóeszközök állománya

5. A nettó forgótőke a tartós forrásoknak a befektetett eszközöket meghaladó része a tartós forgóeszközök tartós forrásokkal finanszírozott állománya a forgóeszközök tartósan lekötött állománya a átmeneti forgóeszközök és a rövid lejáratú források különbsége

6. A készletek átlagos tárolási ideje 20 nap, a vevőkövetelések átlagosan 60 nap alatt folynak be, a szállítók számláit a 20 nappal a beszerzést követően fizetik ki. Működési ciklus: 80 nap készletezés + vevőfutamidő Pénzciklus: 60 nap működési ciklus - szállítói futamidő

7. A hatékony portfoliók halmaza a Sharp féle modellben a kincstárjegy hozamától induló, a piaci portfolión (M) áthaladó félegyenesen fekszik. igaz

8. A forgóeszközök leglikvidebb elemei a forgatási célú értékpapírok. a megoldókulcs szerint hamis, szerintem igaz

9. A gazdaságos rendelési mennyiség modellje azt mutatja meg, hogy valamely termékből alkalmanként mennyit kell rendelni ahhoz, hogy a vállalat nyeresége maximális legyen. hamis

10. Két részvény közül minden esetben annak nagyobb a bétája, amelyiknek nagyobb a szórása. hamis

11. A likviditás elve azt jelenti a finanszírozásban, hogy lehetőleg olyan forrásokat kell a vállalkozásba bevonni, amelyek alacsony tőkeköltség mellett biztosítanak minél nagyobb pénzmennyiséget. Hamis, ez a rentabilitás (jövedelmezőség) elve. A likviditás elve a fizetőképesség szem előtt tartását jelenti. 12. A konzervatív finanszírozási stratégia lényege az óvatosság. Igaz, ebben az esetben a rövid megtérülési idejű eszközök egy részét is tartós forrásból finanszírozza a vállalkozás. 13. A forgóeszközhitel-felvétel a saját forrásból történő finanszírozás egyik formája. Hamis, a hitelfelvétel külső forrás. 14. Egy értékpapír névértéke más néven a piaci ára. Hamis, a piaci ár az értékpapír árfolyama. 15. Hitelezői jogviszonyt megtestesítő értékpapír például a kötvény, a részjegy és a váltó. Hamis, a részjegy tulajdonosi jogviszonyt testesít meg. 16. A hitelezés menetének utolsó mozzanata a kölcsönszerződés aláírása. Hamis, ezt követi még a hitel folyósítása és a törlesztés is. 17. A vállalkozás kezdeti tőkeszükséglete biztosítható például a működés közben keletkező bevételekből. Hamis, a működés közben keletkező bevételekből a napi működés finanszírozható. A kezdeti tőkeszükséglet pl. tulajdonosi befizetésekből, hitelből történhet. 18. A beruházások külső finanszírozása jellemzően hosszú lejáratú hitelből történik. Igaz, mert a beruházás nagy értékű, hosszú távon a vállalkozás rendelkezésére álló eszköz létrehozását jelenti. 19. Üzleti terv készülhet belső használatra vagy külső használatra. Igaz, belső használatra készülhet pl. tervezett átalakulás, illetve fejlesztés előtt, külső használatra pl. banki hitelkérelemhez. 20. A működési tőkeáttétel mutatója (DOL) az értékesítési forgalom minden szintjén ugyanakkora. HAMIS

21. Amelyik cégnek kisebb a működési tőkeáttétele mutatója (DOL), annak a pénzügyi tőkeáttétel mutatója (DFL) is kisebb. HAMIS 22. Melyik tényező nincs hatással az üzleti kockázatra? ● a tevékenység ciklikussága ● az input és az output árak változékonysága

● üzemméret ● a finanszírozás költségei 23. A működési tőkeáttétel mutatója (DOL) annál a cégnél kisebb, amelyiknél kisebb a ● ● ● ●

osztalékfizetés forgalom változó költség EBIT

1/25 kérdés: Melyik megállapítás igaz? A racionális befektetők ● ● ● ●

egyetlen célja a hozam maximalizálása, elkerülik a kockázatot, nem tesznek fel mindent egy lapra, deverzifikálják a befektetéseiket. egyformán idegenkednek a kockázattól,

2/25 kérdés: Melyik állítás hamis? Egy hatékony portfolióval rendelkező befektető ● ● ● ●

olyan portfoliók halmazából választott, amelyek hozam-kockázat pontjai konkáv görbén helyezkednek el. adott kockázati szinten maximális hozamot érhet el, olyan portfoliók halmazából választott, amelyek hozam-kockázat szempontjából egyenértékűek. maximális hozamot minimális kockázattal érhet el,

3/25 kérdés: Ha a két értékpapírból álló portfólió lehetséges halmaza a kockázat-hozam koordináta-rendszerben egy egyenes szakaszon helyezkedik el, akkor ● ● ● ●

a két értékpapír hozama közötti korreláció -1 a két értékpapír hozama közötti korreláció +1 a két értékpapír hozama között nulla a korreláció. a két értékpapír hozam között nulla és egy közötti a korreláció,

4/25 kérdés: Melyik megállapítás igaz? A racionális befektetők ● ● ● ●

egyformán idegenkednek a kockázattól, csak akkor vállalnak kockázatot, ha ezért többlethozamra, jutalomra számíthatnak. keresik a kockázatot, nem vállalnak kockázatot,

5/25 kérdés: Konkrét számítás nélkül jelölje meg a helyes választ! Egy portfolió fele-fele arányban tartalmazza „A” és „B” részvényt. Ha „A” részvény hozamának szórása 20%, „B” részvény hozamának szórása 30%, és a két részvény hozama közötti korreláció (+0,7), akkor a portfolió szórása: ●

a rendelkezésre álló információk alapján nem állapítható meg.

● ● ●

kisebb, mint 25%, nagyobb, mint 25%, 25%,

szabály miatt kisebb lesz ennél: 0,2*0,5+0,3*0,5=0,25, mivel a korreláció pozitív

gyök alatt(

)

gyök(0,5^2*0,3^2 + 0,5^2*0,2^2 + 2*0,5*0,5*0,3*0,2*0,7)= 23,13% 6/25 kérdés: Melyik állítás igaz? Egy részvény akkor tekinthető túlértékeltnek ● ● ● ●

ha az aktuális piaci árfolyama nagyobb, mint az elméleti árfolyama ha a várható hozama az SML fölött helyezkedik el ha a várható hozama nagyobb, mint a CAPM szerinti (elvárt) hozama ha az elméleti árfolyama nagyobb, mint az aktuális piaci árfolyama

7/25 kérdés: Melyik megállapítás hamis? ● ● ● ●

A kockázat-semleges befektetők közömbösségi görbéje vízszintes A racionális befektetők közömbösségi görbéi ereszkedőek, A racionális befektetők közömbösségi görbéi emelkedőek, A közömbösségi görbék a befektetők kockázat – hozam preferenciáit tükrözik,

8/25 kérdés: Elméletileg melyik esetben lehet a két részvényből álló portfolió kockázatmentes? Ha a két részvény hozama között ● ● ● ●

a kovariancia zéró, a korrelációs együttható zéró, nincs korreláció, tökéletesen negatív a korreláció,

9/25 kérdés: Melyik állítás igaz? A hatékony részvényportfoliók ● ● ● ●

adott várható hozamot minimális kockázat mellett ígérnek hozam-kockázat pontjai konvex görbe mentén helyezkednek el, szórása megegyezik a piaci portfolió szórásával, szórása nem tartalmaz egyedi kockázatot,

10/25 kérdés: Melyik megállapítás igaz? Egy portfolió szórása ● ● ● ●

akkor egyenlő a portfolióban szereplő értékpapírok szórásának súlyozott átlagával, ha az értékpapírok hozamának változékonysága egymástól független mindig kisebb, mint a portfolióban szereplő értékpapírok szórásának súlyozott átlaga mindig kisebb, mint a portfolióban szereplő értékpapírok szórásának súlyozott átlaga, ha az értékpapírok hozama közötti korreláció nem tökéletesen pozitív minden esetben, a portfolióban szereplő értékpapírok szórásának négyzetes átlaga

11/25 kérdés: Melyik állítás igaz? Ha két részvényből összeállított portfolió bétája 1, akkor ● ● ● ●

a befektetők a piaci portfolióval azonos hozamot várhatnak el a portfolió várható hozama az értékpapír-piaci egyenesen fekszik a portfolió szórása megegyezik a piaci portfolió szórásával a portfolió várható hozama és az elvárt hozama azonos

12/25 kérdés: Melyik állítás igaz? Csak azok a portfoliók hatékonyak, ● ● ● ●

amelyek hozamának szórása zéró amelyek minimális kockázat mellett maximális hozamot biztosítanak amelyeket olyan részvényekből állítanak össze, amelyek hozamai közötti kovariancia zéró amelyek adott kockázati szinten maximális hozamot ígérnek

13/25 kérdés: Melyik állítás hamis? A béta ● ● ● ●

jelzi, hogy a piaci portfolió hozamának 1 %-os változásakor hány százalékkal változik a kérdéses értékpapír hozama egy értékpapír nem szisztematikus kockázatának mértéke, jelzi, hogy az értékpapír hozama milyen érzékenyen reagál a piaci mozgásokra, egy értékpapír piaci kockázatának mértéke,

14/25 kérdés: Melyik állítás hamis? A béta ● ● ● ●

jelzi az értékpapír piaci mozgásokra való érzékenységét, egy értékpapír piaci kockázatának mértéke, mértéke azt jelzi, hogy adott értékpapír hozamában milyen nagyságú változás következik be, ha a piaci portfolió hozama 1 %-kal változik, egy értékpapír vállalat-specifikus kockázatát fejezi ki,

15/25 kérdés: Melyik állítás igaz? ● ● ● ●

A jól diverzifikált portfolió szórása nem tartalmaz egyedi kockázatot. Kockázatos eszközökből sohasem lehet előállítani olyan portfoliót, amely hozamának szórása zéró. Ha két részvény hozama közötti korreláció tökéletesen negatív (-1), akkor a belőlük képzett bármely portfolió szórása zéró. A jól diverzifikált portfolió hozama biztos, ezért az ilyen portfolió hozamának szórása zéró.

16/25 kérdés: Melyik állítás helyes? Elméletileg két kockázatos eszközből (részvényből) ● ● ●

előállítható kockázatmentes portfolió, ha a két részvény hozama közötti kovariancia 0 előállítható kockázatmentes portfolió, ha a két részvény hozama közötti korrelációs együttható 0 előállítható kockázatmentes portfolió, ha a két részvény hozama közötti korrelációs együttható –1

●

sohasem állítható elő kockázatmentes portfolió

17/25 kérdés: Melyik megállapítás igaz? ● ● ● ●

Két részvény közül minden esetben annak nagyobb a bétája (b), amelyiknek nagyobb a szórása. Amelyik részvény hozamának kisebb a szórása, annak a részvénynek minden esetben kisebb a bétája is. Ha két részvény hozamának szórása azonos, akkor a részvények bétájának is meg kell egyeznie. Alacsony bétájú részvények hozamának is lehet nagy a szórása.

18/25 kérdés: Melyik állítás hamis? A portfolióban szereplő részvények számának növelésével ● ● ● ●

csökkenő mértékben csökken a portfolió szórása a portfolió piaci kockázata a piac kockázatának átlagához közelít egyre nagyobb mértékben csökken a portfolió szórása egyre kisebb a portfolió egyedi kockázata

19/25 kérdés: Melyik állítás igaz? ● ● ● ●

A jól diverzifikált portfolió bétája 0. Minden azonos ágazatba tartozó vállalat részvényének ugyanakkora az egyedi kockázata. Egy portfolió bétája a benne szereplő papírok bétáinak a papírok portfolión belüli arányaival súlyozott átlaga. Ha egy papír egyedi kockázata nagy, akkor az egyedi kockázata is nagy.

20/25 kérdés: Melyik megállapítás hamis? ● ● ● ●

Az értékpapír-piaci egyenes (SML) meredeksége a kockázat piaci árának nagyságát tükrözi. Az értékpapír-piaci egyenesen (SML) értékpapírok és portfoliók hozamai egyaránt elhelyezkedhetnek. Az értékpapír-piaci egyenesen (SML) kizárólag csak értékpapírok hozamai helyezkedhetnek el. Az értékpapír-piaci egyenes (SML) egyenlete a piaci kockázat és a befektetéstől elvárható hozam közötti lineáris kapcsolatot írja le.

21/25 kérdés: Melyik állítás igaz? Ha egy értékpapír ● ● ● ●

alulértékelt, akkor a várható hozama kisebb, mint az elvárt (egyensúlyi) hozama túlértékelt, akkor a várható hozama nagyobb, mint az elvárt (egyensúlyi) hozama túlértékelt, akkor a várható hozama kisebb, mint az elvárt (egyensúlyi) hozama alulértékelt, akkor a várható hozama az SML alatt van

22/25 kérdés: Melyik állítás hamis? A tőkepiaci árfolyamok modellje (CAPM) többek között feltételezi, hogy

● ● ● ●

az adók és tranzakciós költségek elhanyagolhatók, az információk gyorsan és olcsón mindenki számára elérhetők, a befektetők azonos mértékben kockázattól idegenkedők, az eszközök korlátlanul oszthatók,

23/25 kérdés: Melyik állítás hamis? A portfoliót alkotó részvények számának növelésével ● ● ● ●

a portfolió szórása egyre jobban közelít a nullához, csökkenő mértékben csökken a portfolió szórása egyre kisebb a portfolió egyedi kockázata a portfolió piaci kockázata a piac kockázatának átlagához közelít

24/25 kérdés: Melyik állítás hamis? A tőkepiaci árfolyamok modellje többek között feltételezi, hogy ● ● ● ●

az adók és tranzakciós költségek elhanyagolhatók a befektetők kockázatsemlegesek létezik olyan kockázatmentes kamatláb, amelyen bárki tud hitelt nyújtani, vagy hitelt felvenni az eszközök korlátlanul oszthatók

25/25 kérdés: Melyik megállapítás igaz? A befektető a portfolió diverzifikálásával ● ● ● ●

növelheti a portfolió elvárt hozamát, csökkentheti a portfolió egyedi kockázatát, csökkentheti a portfolió piaci kockázatát, csökkentheti a portfolióban szereplő részvények kockázatát.

1/10 kérdés: Melyik állítás hamis? A működési tőkeáttétel ● ● ● ●

mértéke jelzi, hogy az árbevétel 1 %-os változásakor, hány %-kal változik az EBIT. alapja a fix költségű finanszírozási források használata. a fedezeti pont alatt negatív. az üzleti kockázat egyik előidézője.

2/10 kérdés: Melyik állítás hamis? A kombinált tőkeáttétel ● ● ● ●

mértéke jelzi, hogy az árbevétel 1%-os változásakor hány %-kal változik az EPS. mértéke megegyezik a működési tőkeáttétellel, ha a cég nem használ fix költségű finanszírozási forrást. a működési és a pénzügyi tőkeáttétel összege. a működési és a pénzügyi tőkeáttétel szorzata.

3/10 kérdés: Melyik állítás hamis? A működési tőkeáttétel ● ● ● ●

a fedezeti pontban nem értelmezhető. a fedezeti pontban negatív. mértéke 1, ha a cégnek nincs fix működési költsége. a fedezeti pont közelében nagyobb, mint a fedezeti ponttól távolabb.

4/10 kérdés: Melyik állítás igaz? A működési tőkeáttétel ● ● ● ●

kifejezi, hogy az árbevétel 1%-os változásakor, hány %-kal változik az EPS. a cégek folyó működésével kapcsolatos változó költségeken alapul. a cégek folyó működésével kapcsolatos fix költségeken alapul. a cégek kamatfizetésének nagyságával hozható kapcsolatba.

Válassza ki az IGAZ állítást! A működési tőkeáttétel ● ● ● ●

sohasem nem lehet negatív előjelű. a fedezeti ponttól távol kisebb, mint a fedezeti pont közelében. nagysága és a cég üzleti kockázata között fordított kapcsolat van. a fedezeti pont alatt nem értelmezhető.

6/10 kérdés: Melyik állítás igaz? A pénzügyi tőkeáttétel ● ● ● ●

mértéke jelzi, hogy az árbevétel 1%-os változásakor hány %-kal változik az EBIT csak a pénzügyi fedezeti pontban értelmezhető. mértéke 1, ha a cég nem használ fix költségű finanszírozási forrást. a pénzügyi fedezeti pontban nem értelmezhető.

7/10 kérdés: Melyik megállapítás hamis? ● ● ● ●

A működési tőkeáttétel mértéke (DOL), tartalmát tekintve elaszticitási mutató. Minél nagyobb a működési költségeken belül a fix költségek aránya, annál nagyobb a cég üzleti kockázata. A működési tőkeáttétel mértéke a cég működési költségeinek struktúrájától függ. Minél nagyobb a működési költségeken belül a fix költségek aránya, annál stabilabb a cég üzemi eredménye.

8/10 kérdés: Melyik állítás hamis? A pénzügyi tőkeáttétel ● ● ● ●

megnövelheti a részvényesek jövedelmét mértéke nulla, ha a cég nem használ fix költségű finanszírozási forrást. megnöveli a részvényesek (tulajdonosok) kockázatát. alapja a fix költségű finanszírozási források használata.

9/10 kérdés: Melyik állítás hamis?

● ● ● ●

Konjunktúra érzékeny ágazatokban működő cégek általában kisebb pénzügyi tőkeáttételt használnak. A tőkeszerkezetre vonatkozó döntések nem befolyásolják a cég működési tőkeáttételét. Azokat a cégeket, amelyek adóssággal is finanszíroznak, tőkeáttételes cégeknek nevezik. A cég működési tőkeáttétele nem befolyásolja a menedzsment tőkeszerkezeti döntéseit.

10/10 kérdés: Melyik megállapítás hamis? ● ● ● ●

Minél több fix költségű kötelezettséget vállal egy cég, annál nagyobb a pénzügyi kockázata. A pénzügyi tőkeáttétel mértéke és az egy részvényre jutó jövedelem változása között negatív kapcsolat van. Ha egy cég csak saját tőkével (visszaforgatott nyereséggel, új részvény kibocsátásával) finanszírozza a tevékenységét, nincs fix kötelezettsége. Minél eladósodottabb egy cég, annál bizonytalanabb a tulajdonosok jövedelme.

1. Az infláció, a recesszió és a magas kamatok olyan kockázatok, melyek diverzifikációval mérsékelhetők. HAMIS, mert az infláció, a recesszió és a magas kamatok olyan makrogazdasági tényezők, amelyek piaci kockázatként jellemezhetők, ezért diverzifikációval nem mérsékelhetők. 2. A „tökéletesen diverzifikált” portfolió, csak piaci kockázatot tartalmaz. IGAZ, mert az egyedi kockázatok diverzifikációval mérsékelhetők, elvileg eltüntethetők, ellentétben a piaci kockázattal. 1. A tőkepiacról a vállalkozás csak idegen tőkét szerezhet be. HAMIS, mert saját tőkét is emelhet a cég, külső források bevonásával, pl.: részvénykibocsátással (extern tőkeemelés). 5. Az új kibocsátású értékpapírok esetében, a kibocsátási költségekkel csökkenteni kell a papírok árát, ezáltal a tőkeköltség csökken. HAMIS, a kibocsátási költségeket új kibocsátás esetén valóban figyelembe kell venni, de a tőkeköltségre gyakorolt hatás a leírtakkal ellentétes. A magasabb kibocsátási (flotációs) költség csökkenti a beáramló pénzforrást, tehát növeli egységnyi finanszírozási forrás árát. 6. A visszaforgatott nyereség árát kalkulálhatjuk a Gordon formula és a CAPM alapján is. IGAZ, a kétféle kalkuláció –megfelelő adatok felhasználásával- megközelítőleg azonos eredményre vezet. 7. Az új részvénykibocsátás árának meghatározását végezhetjük Gordon formula és a CAPM alapján is. HAMIS, a kívülről való =(az extern) saját tőkebevonás árát csak a Gordon formula alapján kalkulálhatjuk.

1. Modigliani – Miller szerint, adók nélkül, a finanszírozási áttételnek nincsen hatása a vállalat értékére. IGAZ, Mert MM I. tétele kimondja, hogy a vállalat értéke független annak áttételi fokától. Feltételezésük: nincs adó, ezért a tőkestruktúra nem befolyásolja sem a vállalat értékét, sem a WACC mutatót. 2. Kölcsöntőke igénybevétele növeli a ROE értékét. HAMIS, csak akkor növeli a kölcsöntőke igénybevétele a ROE mutató értékét, ha a kölcsöntőke költsége, kisebb a ROA-nál. 3. EBIT/EPS közömbösségi pontban a kölcsöntőke igénybevétele eredményezi a legmagasabb EPS-t. HAMIS, mert az EBIT/EPS közömbösségi pontban, a hitel vagy saját tőkével való finanszírozás azonos nagyságú EPS –t eredményez. 4. A forgótőke azonos a forgóeszközök és a rövidlejáratú kötelezettségek hányadosával. HAMIS, a forgótőke (nettó forgótőke) a forgóeszközök és a rövidlejáratú kötelezettségek különbsége. 5. Az illeszkedési elv szerint, a forgóeszközöket a rövid megtérülésükre tekintettel, rövid lejáratú forrásokkal kell finanszírozni. HAMIS, mert az illeszkedési elv alapgondolata, hogy a tartós eszközöket (a befektetett eszközöket és tartós forgóeszköz állományt is), tartós forrásokkal (saját tőke, hosszú lejáratú kötelezettségek) kell finanszírozni. 6. A konzervatív finanszírozás esetén, a cég a tartós eszközei finanszírozására rövidlejá...