8. tétel - Fejlődés szakaszai PDF

Preview

Summary

tétel Jellemezze az életkori sajátosságokat az egyes életkori szakaszokban! Mutassa be akülönböző fejlődési szakaszok testi, érési, érzelmi és viselkedési jellemzőit!-a fejlődés törvényszerűségei-a fejlődési szakasz fogalma, jellemzői-az újszülöttkor-a csecsemőkor-a kisgyermekkor-az óvodáskor-a kisi...

Description

8. tétel Jellemezze az életkori sajátosságokat az egyes életkori szakaszokban! Mutassa be a különböző fejlődési szakaszok testi, érési, érzelmi és viselkedési jellemzőit! -a fejlődés törvényszerűségei -a fejlődési szakasz fogalma, jellemzői -az újszülöttkor -a csecsemőkor -a kisgyermekkor -az óvodáskor -a kisiskolás kor -a serdülőkor

Fejlődési szakasz fogalma: A pszichikus fejlődés kétféleképpen-fokozatosan (ez az evolúció) és ugrásszerűen mehet végbe. A fejlődés önmozgás formájában megy végbe, az élőlény saját öntevékenysége, tanulása, gyakorlása révén fejlődik. Ezeket a hatásokat a környezet irányítja. Jellemzői: egymásból következnek, ezért kölcsönhatásban állnak egymással, időbeni egymásutániságuk megállapítható. Szakaszosak, ezért kihagyni, átugrani NEM LEHET! Részben fokozatosan, részben ugrásszerűen mennek végbe. Ellentmondások vannak benne. A pszichikus fejlődés 2 fő területe a törzsfejlődés és az egyedfejlődés. Személyiség fejlődését befolyásoló tényezők: ÖRÖKLÉS – testi, biológiai tulajdonságok, idegrendszeri típusok öröklődnek. Öröklődnek az adottságok, amik a képességek előfeltételei. KÖRNYEZET – tárgyi és személyi környezet is beletartozik, az ember személyisége társas közegben formálódik. NEVELÉS – szükséges az egyes készségek, képességek kialakulásához. A fejlődés törvényszerűségei: Olyan a születéstől a halálig tartó folyamat, melynek során az egyén megtanul különböző közösségekben élni. Közben tudatára ébred saját erejének és korlátainak, vagyis megismeri önmagát! A pszichikus fejlődés folyamatában négy fontos törvényszerűség mutatható ki: 1.A szerkezet és a funkció egységének a törvénye: csak olyan feladatokat képes megoldani, melyre gondolkodása, logikai képessége, cselekvése alkalmassá teszi. 2. A differenciálódás és integrálódás törvénye: A differenciálódás során a pszichikum tagolatlan formái elkülönülnek egymástól, és viszonylag önálló képességekre, folyamatokra válnak szét. Minél fiatalabb a gyermek, annál kevésbé tagoltak, elkülönültek a pszichikus funkciói. Csecsemőkorban például nehezen különíthető el egymástól a mozgás, az érzékelés, a cselekvés és a gondolkodás. A fejlődés során a folyamatok önállósodnak. Az észlelés például tér-, idő-, szín-, és mozgásészlelésre tagozódik. Az integrálódás azt jelenti, hogy a fejlődés folyamán elkülönült működések egyre magasabb idegrendszeri, tudati irányítás és ellenőrzés alá kerülnek.

3. A koegzisztencia törvénye: A fejlődő egyén azonos időben a személyiség különböző területein alacsonyabb és magasabb fejlődési szintet mutat. Nincs olyan személyiség, aki valamennyi képességében azonos szinten fejlett vagy fejletlen egy bizonyos időpontban. Egyes képességek fejlődése lemaradhat, esetleg megállhat, vagy előrehalad. 4. Speciális fejlődési törvények: Sajátos törvényszerűségek ismerhetőek fel az egyes pszichikus működések (emlékezet, gondolkodás, érdeklődés, érzelmek) fejlődésének folyamatában is. Személyiségfejlődés életkori szakaszai: ÚJSZÜLÖTTKOR (6-8 hét) Teljes biztonságból a külvilágba kerül. Önállóan életképtelen. A nap nagyrészét átalussza. Az újszülött gyenge és tehetetlen, de érzékelőrendszere első pillanattól működik, környezet ingereire reagál, tanul. Jellemzőek a globális, differenciálatlan reakciók (összerezdül, megfeszül, kifeszül, sír, kivörösödik), melyek egyre differenciáltabbá válnak. Feltétlen reflexek. - Anya-gyerek kapcsolat: Az újszülött gyermekkel fenntartott gyakori testi kapcsolat az idegrendszer fejlődésére pozitív hatással van. Az anya testmelege, légzése és szívműködése a méhen belüli állapotot idézi, „emlékeztetve” a gyermeket, a biztonságot nyújtó méhen belüli életre, emiatt a testi kapcsolat jelentős hatással van a gyermek érzelmi életének és biztonságérzetének kialakulására. Születése után szimbiotikus viszony az anyával: mindkét félnek szüksége van a másikra. 3,5 kg és 50 cm-es újszülött a első 6 hónapban a súlyát meg 2x-ezi, 15-20 cm-el nő. CSECSEMŐKOR (0-1 év /6-8 hét-12 hónap) Ebben az életkori szakaszban az anya és a gyermek közötti kapcsolat, a kötődés típusa meghatározó. Kiemelkedő a fejlődése testileg és mentálisan is. A csecsemőkor kezdetét az első feltételes, tanult reflexek megjelenése jelzi. 1 éves korára 8-10 kg, 70-80 cm, látása 2025 cm-ig éles, hangok irányába fordul. Mozgásfejlődés:  spontán mozgásoktól eljutunk az önindított mozgásokig (kúszik, mászik, ül), a korszak végén fordulópont a járás megjelenése Beszédfejlődés:  a beszédet megelőző közlésformák (szem, kéz koordinációja) és a beszédapparátus kifejlődése fontos KISGYERMEKKOR (1-3 év) Érzelemvezérelt, én központú világkép jellemzi. Mozgása ügyesedik, eszközöket használ. Önállósága fokozódik, megjelenik a dackorszak. Ezen életkor végén körülbelül 1 méter és 1315kg. Lényeges változások:  fekvőből álló, járó, cselekvő (nagymozgások fejlődése)  beszéd megindulása (ennek mozzanatai)  eszközhasználat (finommozgások)  különféle játékcselekvések megjelenése  szobatisztaság elérése  pszichológiai szempontból fontos az érzelmi-akarati fejlődés

ÓVÓDÁSKOR (3- 6/7 év korig) Önállósága egyre jobban kibontakozik. Önkontroll fokozatosan fejlődik. Társas kapcsolatok ugrásszerű fejlődése jellemző. Iskolaérettség feltétele, hogy tudja késleltetni a vágyai

kielégítését, képes legyen feladatra koncentrálni. A család nagyon fontos ebben az életkorban is.  Érzelmek hangsúlyosak (arra figyel és emlékezik, ami érzelmileg megragadta).  Fő tevékenység a játék (önmagáért való tevékenység, együtt jár a derű, ellazultság állapotával).  Nagy a mozgásigény, cselekvési igény, társak iránti igény.  Megjelenik a gyermek én tudata.  Megismerésben nagy szerepet kap a képzelet, fantázia. Mozgásfejlődésben a mozgáskoordináció fejlődése szembetűnő. Figyelem önkéntelenből, szándékossá válik. Az emlékezet a kor második felére ugyancsak szándékossá válik. Beszédben kialakulnak a különböző beszédfajták, szituatív beszéd. A képzelet a vágyteljesítést szolgálja. Megmutatkozik a játékban és az ábrázolásban. Társak iránti igény megjelenik, hasonló korú társak közé vágyik, aktív a kapcsolatfelvételben. A korszak végére kialakul az iskolaérettség. KISISKOLÁSKOR (6/7 -10/11 év) A kortárs kapcsolatok egyre fontosabbá válnak. Megváltozik a viszonya a környezethez. Javul a mozgás rendezettsége, irányítása, izomzatuk fejlődik, de még fáradékony. A kezek csontosodása befejeződik, ezért a sok írástól, precíz munkától hamar elfárad a kezük.  Kötelességtudat, felelősségtudat erősödik  Felnőttekhez való kötődés, tekintélytisztelet még erős  Az érzékelés-észlelés differenciálódik  Szándékos emlékezet, képzelet  Társas kapcsolatok alakulása  Iskolai tanulás, siker- sikertelenség SERDÜLŐKOR (12-20 ÉV) Sokkszerű testi, lelki, mentális változások időszaka. A kortárskapcsolatok válnak elsődlegessé, etikai, erkölcsi kérdések kerülnek előtérbe. Szexualitás, intimitás fontossága kiemelkedő, az iskolai teljesítmény legtöbbször nem elődleges, mert a gyermekek ár nem akarnak mindenáron a szüleiknek megfelelni.,  A gyermekkorból a felnőttkorba való átmenet.  IDENTITÁS (énazonosság) megtalálásának időszaka. Fő kérdései: „ki vagyok én? milyennek látnak? merre tartok?” Kételkedik önmagában és másokban, bizalom kérdése lényeges. Fontosak a példaképek, melyekből átvett minták. A serdülőkor szakaszkezdései között nagy egyéni eltérések lehetnek. Szakaszai: prepubertás (10-12 év) - megkezdődnek a biológiai változások  pubertás (12-16 év) - amikor a biol. változások teljesen kifejlődnek  posztpubertás - amikor a pubertásból adódó pszichológiai problémák megoldása történik Serdülőkor feladatai:  1. érzelmileg függetlenné kell válnia a szülői családtól.  2. azonosulni kell saját nemi szerepével  3. vállalnia kell felnőtt társadalmi szerepét

Kis kiegészítés:

Fiatal FELNŐTTKOR (20-40 év) Fontos még előtte az Ifjúkor, mely az elköteleződés időszaka!  Alkotóképesség – stagnálás  Szakmai pályafutás kibontakozása  Tapasztalatok szerepe  Utódok létrehozása, felnevelése, törődés a családdal, ifjabb nemzedékek támogatása Szakaszai:  Fiatal felnőttkor (24-30év)  Érett felnőttkor (30-45 év)  Változás kora (45-60 év) Felnőttkor (40-60év) Generativitás illetve a Stagnálás szakasza.

IDŐSKOR (60 év után) Integritás a kétségbeeséssel szemben.  60 évtől  A normál öregedés fokozatos folyamat, nem a képességek csökkennek, csak lassabb az információ feldolgozás, rosszabb a problémamegoldó képesség.  Teljesítőképesség romlik, tipikus időskori betegségek jelennek meg.  Veszteségek Szembenézés az élet befejezésével. Beteljesülés az élettel, hajlandóság arra, hogy a személy saját halálával szembenézzen. Mindenkinek el kell fogadnia saját életét, mint egyszeri, megismételhetetlen utat, hibáival, buktatóival együtt. Elszámolás, visszatekintés időszaka, mennyire éltünk teljes életet. Az lesz fontos, hogy mit kell még tenni a hátralévő időben....