5. tétel - NYELVFEJLŐDÉSI ZAVAROK PDF

Preview

Summary

NYELVFEJLŐDÉSI ZAVAROK...

Description

5. A nyelvfejlődési zavarok logopédiai vizsgálata és terápiája 5.1.A nyelvfejlődési zavart mutató gyermekek logopédiai vizsgálatának rendszere, a diagnosztikai folyamat lépései, a „minimális logopédiai protokoll”, a team szerepe a diagnózis felállításában. 5.2.Az életkor diagnosztikus konzekvenciái. diagnosztikus kategóriák. 5.3.Egyes vizsgálóeljárások bemutatása (pl. KOFA, PPL, LAPP, TROG-H, TOKEN, SZÓL-E?, HMV, Bittera-Juhász-féle). 5.4.A nyelvfejlődési zavarok terápiájának kiválasztási szempontjai. 5.5.A nyelvfejlődési zavarok terápiás megközelítései. 5.6.Célok, feladatok, terápiás elvek, módszertani lépések (Atzesberger, Pintye-féle, Bittera–Juhász-féle, Gósy-féle, Heldstab-féle terápiák). 5.7.A nyelvfejlődési zavart mutató gyermekek logopédiai ellátásának jogi háttere és elhelyezése a köznevelés intézményrendszerében. 5.8.Ellátási kötelezettségek az alapellátásban és az SNI ellátásban (pedagógiai szakszolgálat, EGYMI, oktatási-nevelési intézmény: iskola, óvoda). BITTERA T.-NÉ–JUHÁSZ Á. (1991): A megkésett beszédfejlődés terápiája. Budapest, Tankönyvkiadó HEIDI HELDSTAB (2012): MIÉRT NEM BESZÉL A GYERMEKEM? ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI KAR, BUDAPEST JUHÁSZ Á. (szerk.) (1999). Logopédiai vizsgálatok. Budapest, Új Múzsa Kiadó. Kas B., Lőrik J., M. Bogáth R., Sz. Vékony A., Sz. Mályi N. (2012) SZÓL-E? Szűrőeljárás az óvodáskori logopédiai ellátáshoz. Logotech, Székesfehérvár MÉSZÁROS ANDREA – KAS BENCE: A KOGNITÍV FUNKCIÓK MEGISMERÉSÉNEK SZEREPE A NYELVFEJLŐDÉSI ZAVAR DIAGNOSZTIKÁJÁBAN, GYOSZE, 2008/2. PLÉH CS.–PALOTÁS G.–LŐRIK J. (2002): Nyelvfejlődési szűrővizsgálat (PPL). Budapest, Akadémia Kiadó, 29–99. GÓSY M. (1995): Beszédészlelési és beszédmegértési folyamat zavarai és terápiája. Budapest, BGGYFK ZÁSZKALICZKY P. (szerk.) (1997): A gyógypedagógia új útjai. Bratislava, Liecreh Guth Kiadó, 325–349. 1993. ÉVI LXXIX. TÖRVÉNY A KÖZOKTATÁSRÓL 14/1994. (VI. 24.) MKM RENDELET A KÉPZÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL ÉS A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOKRÓL 4/2010. (I. 19.) OKM RENDELET A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOKRÓL 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY A KÖZNEVELÉSRŐL 2012. ÉVI CXXIV. TÖRVÉNY A NEMZETI KÖZNEVELÉSRÕL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL 32/2012. (X. 8.) EMMI RENDELET A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYÛ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉNEK IRÁNYELVE ÉS A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYÛ TANULÓK ISKOLAI OKTATÁSÁNAK IRÁNYELVE

5.1. A nyelvfejlődési zavart mutató gyermekek logopédiai vizsgálatának rendszere, a diagnosztikai folyamat lépései, a „minimális logopédiai protokoll”, a team szerepe a diagnózis felállításában. A logopédiai diagnosztika folyamata („minimális logopédiai protokoll”) Előszűrés, szűrés, jelentkezés logopédiai terápiára (kötelező szűrés kiscsoportban)  Anamnesztikus beszélgetés (családi, általános, kommunikációra, nyelv- és beszédfejlődésre irányuló)  Megfigyelés (magatartás, személyiség, általános fejlettség, kommunikáció, spontán beszéd szabad- és játékszituációban)  Az orientáló jellegű információk alapján, a probléma körülhatárolása, a hipotézis felállítása.  1

Információ és adatgyűjtés az alkalmazott vizsgálóeljárásokból. 1. Tájékozódó és standardizált 2. Tájékozódó és standardizált vizsgálatok a beszéd- és vizsgálatok a nyelvi fejlettség feltárására, a képességstruktúra feltárására: produkció és a percepció területein: - percepció - figyelem - fonetikai-fonológiai - emlékezet (pösze vizsg.) - gondolkodás - morfológiai- muzikalitás, lateralitás szintaktikai - téri tájékozódás stb. - lexikai-szemantikai - mozgás (kis-, és - grammatikai szinteken nagymozgás, beszédmozgás)

3. a. A gyermek-szülő interakció elemzése b. A szociokulturális háttér feltárása kérdőíves módszerrel

 A kapott adatok, információk értékelése, elemzése  Az egyéni benyomások, a logopédiai- és a kiegészítő (orvosi, pszichológiai, pedagógiai) vizsgálatok eredményeinek összegzése  A státuszdiagnózis, a differenciáldiagnózis, a prognózis felállítása A terápia irányának meghatározása  Folyamatdiagnózis  A terápia irányának módosítása, kiegészítő fejlesztések (diszlexia prevenció, Affolter, Ayres),  Utógondozás Nem vagy alig beszélő gyermekek vizsgálatainak minimális protokollja: I. Anamnézis felvétele: speciális beszédfejlődésre irányuló anamnesztikus kérdések!! II. A logopédus által végzett vizsgálatok: A beszédszervi állapot és működés vizsgálata: - Az organikus állapot felmérése, - A beszédszervek működésének felmérése A beszéd és nyelvi fejlettség vizsgálata: lásd Bittera-Juhász-féle vizsgálat! a laterális dominancia vizsgálata - A rajzkészség és a finommotorika vizsgálata A testséma ismerete, téri tájékozódás A vizuomotoros koordináció vizsgálata Hallási figyelem és hallási differenciálóképesség vizsgálata Megfigyelés vizsgálati helyzetben III. Kiegészítő orvosi, logopédiai /nem a logopédus által végzett/ vizsgálatok: 1. Orvosi vizsgálatok: Neurológiai, Audiológiai, Orr-fül-gégészeti 2. Pszichológiai vizsgálatok: Gyógypedagógiai pszichológia, Pszichológiai, neuropszichológiai A team szerepe a diagnózis felállításában:

2

A beszéd- és nyelvfejlődési elmaradások okának megállapításában fontos (lenne) a szakemberek együttműködése, a vizsgálati eredmények összevetése és megvitatása. Ezáltal a pontos diagnózis felállítása és a terápia menetének meghatározása, majd a későbbiekben folyamatdiagnózis. A team tagjai lehetnek: pszichológus, nyelvész, logopédus, ideggyógyász, fül-orr-gégész, foniáter, pedagógus, gyermekorvos. Kiegészítő vizsgálatok  Neurológiai  fül-orr-gégészeti,  audiometria  gyermekorvosi vizsgálat  foniátriai vizsgálat  pszichológiai v.  intelligencia profil felállítása  szociabilitás, játék, mozgás vizsgálata, megfigyelése. 5.2.Az életkor diagnosztikus konzekvenciái, diagnosztikus kategóriák: 0-4 éves kor vizsgálata A korai szakaszra nézve, a beszéd fejlődési normáit figyelembe véve kiemeljük, hogy mivel a hangképzés és rezonancia zavarai mögött elsősorban organikus okok állnak, e zavarok már 0-4 éves kor között felismerendők és ellátandók, míg az artikulációban és a folyamatosságban megjelenő eltéréseket az életkornak megfelelő jelenségnek tartjuk, melyek ellátást és diagnosztikus kategorizációt nem igényelnek. A nyelvi fejlődésben kétéves kortól nyelvi kritériumok alapján állítható fel nyilvánvaló ok híján a nyelvfejlődési késés, valószínűsíthető organikus ok esetében a szerzett nyelvi késés diagnózisa. • A nyelvi zavar ténye azonban ekkor még a gyerekek többségének objektív vizsgálhatósági korlátai miatt nem mondható ki. (KAS. 2012) Gereben és munkatársai alapján a nyelvi késés és nyelvi zavar altípusai: 0–4 éves kor: 1. Beszédzavarok: 1.1. Hangképzési zavarok,1.2. Rezonanciazavarok 2. Nyelvi késés: 2.1. Expresszív nyelvi késés, 2.2. Receptív nyelvi késés 4-7 éves kor: Az óvodáskorú gyermek beszéd- és nyelvi teljesítményének színvonala életkori sztenderdekhez képest objektíven megítélhető, így ekkor már megalapozott lehet a beszédvagy nyelvfejlődési zavarok diagnózisa az életkor alapján elvárt szinttől való jelentős elmaradás esetén. Ezzel összefüggésben a nyelvi késés 4-7 éves kor között már nem adekvát kategória, mert évekkel a fejlődés indulása után a késés tényének a jelen állapotra nézve nincs egyértelmű információértéke, a nyelvelsajátítás jelentős időbeli elmaradása szignifikáns következményekkel jár az egyén fejlődésére nézve, így a nyelvi funkció zavaraként azonosítandó. A nyelvfejlődési zavar: a 70-85 IQ-pont közötti alacsony átlagos intelligencia mellett megjelenő nyelvi zavarok megjelölése nem specifikus nyelvfejlődési zavar, míg az 85 pont feletti IQ, ép érzékszervek, idegrendszer, beszédszervek mellett specifikus nyelvfejlődési zavarról beszélünk. A specifikus nyelvi zavar szerzett formáját nevezzük afáziának, míg az artikulációs zavarok szerzett neurogén formáját diszartriának. A 4-7 éves kor diagnosztikus kategóriái az érintett képességterületek szerint: 1. Beszédzavarok: 1.1. Hangképzési zavarok, 1.2. Rezonanciazavarok (Hipernazalitás, Hiponazalitás), 1.3. Beszédfolyamatossági zavarok (Dadogás, Hadarás) 1.4. Artikulációs zavarok, 1.5. Beszédmozgászavarok (verbális diszpraxia) 2. Auditív feldolgozási zavarok, 3

3. Nyelvi zavarok: 3.1. Expresszív nyelvi zavarok • Expresszív fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai, pragmatikai zavar 3.2. Receptív nyelvi zavarok: Receptív fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai, pragmatikai zavar 7–18 éves kor: 4-7 éves kor kiegészítve: 4. Írott nyelvi zavarok (verbális tanulási zavarok): 4.1. Olvasászavar, 4.2. Helyesírászavar, 4.3. Írászavar A diagnózis kritériumai: A nyelvi zavar diagnózisához a sztenderdizált nyelvi tesztekben az életkori normához képest 2, enyhébb esetben 1 szóráson kívül eső teljesítmény. • A kutatási gyakorlatban (Kas-Lukács-Pléh) a kizáró kritériumon kívül négy nyelvi tesztet használnak, és akkor tekintik nyelvi zavarosnak a gyermeket, ha kettőn legalább 2 szórással elmarad. - receptív és expresszív próbák - minden nyelvi szinten: fonológia, morfoszintaxis, lexikon, szemantika, pragmatika A diagnosztizálást meghatározó tényezők: 1. A gyermek életkora 2. A fiziológiai-biológiai érettség szakaszai 3. A beszédhiba típusa és a beszédállapot súlyossági foka 4. Szociokulturális háttér 5. Kompetencia kérdése 6. Kiegészítő orvosi vizsgálatok eredményei 7. A közoktatási törvény szabályozó rendelkezései Tudni kell, hogy kizárólag a szülő beleegyezésével és együttműködésével történhetnek a komplex vizsgálatok (kivéve óvodai, iskolai szűrésnél). Ismerni kell a felmentésekre, mentesítésekre vonatkozó paragrafusokat, valamint a Szakszolgálatok működését szabályozó rendelkezéseket. A szűrés elvégzése mindenkor a logopédiai ambulanciák feladata. 5.3.Egyes vizsgálóeljárások bemutatása (pl. KOFA, PPL, LAPP, TROG-H, TOKEN, SZÓL-E?, HMV, Bittera-Juhász-féle). A diagnosztika elsődleges célja a differenciáldiagnózis a nyelvfejlődési zavar primer vagy járulékos voltának megkülönböztetése, majd a nyelvfejlődési zavar megállapítása után annak eldöntése, hogy kései, elhúzódó beszédkezdetről, vagy több nyelvi területet érintő specifikus nyelvfejlődési zavarról van-e szó. Szükséges a status-, folyamat-és fejlesztésdiagnosztika egysége és folyamatos kontrollálása, aktív team-munka kifejtésével. Az egyes nyelvi szintek ellenőrzése és vizsgálata kiterjedhet az aktív és passzív szókincs, morfémák használata, megértés, munkamemória területeire. Strukturált tesztek (Kas, 2008) : produkció

feldolgozás

fonológia

szó- és álszóismétlés

GMP teszt

lexikon

Lapp Gardner PPL Wug teszt Mondatbefejezés Mondatismétlés

PPVT

morfológia szintaxis

4

Trog Token Trog Token

KOFA (először Kas B diái…. MacArthur-Bates Communicative Development Inventories (CDI) • Magyar adaptáció: Kommunikatív Fejlődési Adattár (KOFA, Kas B., Lőrik J.) • A vizsgált területek: - az első nonverbális gesztikulációs jelek, - a korai szókincs, - a nyelvtan korai szerveződése, • Módszer: szülő által kitöltendő kérdőív – kitöltési idő 20-40 perc Előnyök: • magas reprezentativitás, természetes élethelyzetek széles körének elérhetősége • alacsony szógyakorisági hatás • költséghatékonyság • személyes kapcsolatfelvétel előtti Vélt hátrányok: • a szülők nem szakképzett megfigyelők • „anyai büszkeség vagy szégyenlősség” A megbízhatóság kulcsa • csak a jelenben ténylegesen megjelenő viselkedésre irányul ฀ „Mikortól használja a rádió szót a gyereke?” ☺ „Használja a rádió szót a gyereke?” • felismerésen, nem pedig felidézésen alapul ฀ „Milyen állatneveket tud a gyereke?” ☺ „Jelölje be azokat az állatneveket, amelyeket a gyereke használ!” Megnevezés-szókincs

Nyelvtani képességek I. Raghasználat • Gazdag morfológia: elöljárószók és segédigék helyett ragok (3 ige-, 15 névszórag)

Nyelvtani képességek II. Átlagos mondathossz (ÁM) Sorolja fel a három leghosszabb mondatot, amit a gyermektől hallott mostanában! 1. ……………………………………………. 2. ……………………………………………. 3. …………………………………………….

Tesztek használata a megértés vizsgálatára • A szülői kikérdezés a megértésre vonatkozóan a legkevésbé megbízható – Jellemző a képesség felülbecslése

5

• Kutatások tanúsága szerint az informális felmérés kevésbé megbízható a megértési szint meghatározásában, mint egyéb nyelvi funkciók esetében – Nonverbális stratégiák használata • Tartományok: – Szavak értése – Grammatikai feldolgozás (igeidők, téri és idői fogalmak, megkötések) MacArthur-Bates Kommunikatív Fejlődési Adattár A MacArthur-Bates Communicative Development Inventories (CDI) – KOFA – Kommunikatív Fejlődési Adattár „szülői beszámolón alapuló korai nyelvfejlődési vizsgálóeljárás”, kérdőíves formában ad módot a szülők kikérdezésére a gyermekek aktív szókincsére vonatkozóan 16 és 30 hónapos kor között, a kérdőív a gyermek lexikai és morfológiai-szintaktikai fejlettségéről nyer adatokat. Az instrukciók egyszerűek, érthetőek, jól követhetőek, a szülőknek meg kell jelölniük azokat a szavakat (szókezdeményeket, torzított alakokat, gyermeknyelvi/dajkanyelvi) szavakat, melyeket „hallott már” gyermekétől – vagyis az aktív szókészletben az aktuális állapotig bármikor elhangzott, használt megnevezéseket a gyermek első szavainak megjelenésétől kezdve. Az „A” részben a teszt tematizálja a lexikális elemek csoportjait, pl. 1)„Hangutánzó szavak és állathangok”, 2) „Állatok”, (…) 7) „A test”, (…) 13) „Igék”, 14) „Igekötők”, 15) „Melléknevek”, 18) „Névmások”…, vagyis nominális (főnévi) elemektől verbális (igei) elemeken át grammatikai funkció-és absztrakt nyelvtani kategóriákig. Lehetőséget ad végmorfémák, végződések, idő-és helyjelölők használatának feltárására, a „B” részben ragozott szavak és a „C” részben szóvégződések jelölésén keresztül a rendhagyó alakok, tőváltozatok és illesztett morfémák helyes vagy helytelen használatára deríthet fényt. A „D” rész utal a gyermekek megnyilatkozásainak elemszámára – pl. hogy a holofrasztikus, a telegrafikus vagy az összefüggő önálló tartalmas beszéd fázisában van-e a kérdőív kitöltésekor a gyermek. A. Szókincs Expresszív oldal 1. Hangutánzó szavak és állathangok Fonológia szint + morfológiai szint 2. Állatok Lexikon 3. Járművek Lexikon 4. Játékok Lexikon 5. Étel és ital Lexikon 6. Ruhák és kiegészítők Lexikon 7. A test Lexikon 8. Háztartás Lexikon 9. Házon belül Lexikon 10. Házon kívül Lexikon 11. Emberek Lexikon 12. Játékok és mindennapos tevékenységek Lexikon, szintaktikai szint 13. Igék Lexikon 14. Igekötők Morfológiai szint 15. Melléknevek Lexikon 16. Számok Lexikon 17. Szavak az időről Lexikon 18. Névmások Morfológiai szint 19. Kérdőszavak Morfológiai – szintaktikai szint 20. Határozók szintaktikai szint 21. Mennyiségjelzők és névelők Morfológiai szint – szintaktikai szint 22. Segédigék és egyéb szófajok Szintaktikai szint 23. Kötőszavak Szintaktikai szint B. Ahogy a gyerekek beszélnek Expresszív oldal és receptív oldal is. Még nem Néha

6

Gyakran

1. Beszél a gyereke a múltban történt eseményekről Lexikon, Morfológiai – szintaktikai szint vagy jelen nem lévő emberekről? Például, ha a attól függően, hogyan fejezi ki magát gyerek a múlt héten állatkertben volt, mondhatja, hogy “állatkert,” “állat” vagy “majom.” 2. Beszél a gyereke jövőben megtörténő Lexikon, Morfológiai – szintaktikai szint eseményekről? Például, mielőtt utaznak, attól függően, hogyan fejezi ki magát azt mondja, hogy „csihuhu,” „tü-tú,” vagy „autó.” Vagy azt mondja, „hinta,” mielőtt a játszótérre mennek. 3. Beszél a gyereke jelen nem lévő személyekről Lexikon, Szemantikai szint vagy dolgokról? Például egy játékról, amit nem talál, attól függően, hogyan fejezi ki magát vagy háziállatról, amit nem lát. 4. Megérti a gyereke, ha Ön olyan dolgot említ, Lexikon, Szemantikai szint ami nincs a szobában? Például, ha Ön azt kérdezi, attól függően, hogyan fejezi ki magát „Hol van a maci? ”, elmegy a gyereke a hálószobába érte? 5. Szokott a gyereke valamely tárgyat felvenni vagy Lexikon, Morfológiai szint rámutatni és megnevezni annak tulajdonosát, attól függően, hogyan fejezi ki magát még ha az nincs is ott? Például, a gyereke rámutat a papucsra és azt mondja, „Apa.” Második Rész – Mondatok A. Szóvégződések Morfológiai szint

Expresszív oldal, Receptív oldal

1. Többesszámot a „k” hozzáadásával képezünk. Például autók, cipők, kutyák és kulcsok. Elkezdte már a gyereke ezt alkalmazni? Ha igen, kérem, írjon ide egy példát: 2. A mondatban a tárgyat (amikor valamit csinálunk valamivel) a “t” hozzáadásával képezzük. Például cipőt, könyvet, játékot. Elkezdte már a gyereke ezt alkalmazni? Ha igen, kérem, írjon ide egy példát: 3. Amikor arra a kérdésre válaszolunk, hogy “Kié?” , a szavakhoz “é”-t illesztünk. Például Zsoltié, anyukáé, szomszédé. Elkezdte már a gyereke ezt alkalmazni? Ha igen, kérem, írjon ide egy példát: 4. Amikor valakinek a valamijéről beszélünk, a szavakhoz “a”-t, „ja”-t, vagy „je”-t illesztünk. Például ruhája, cipője, háza. Elkezdte már a gyereke ezt alkalmazni? Ha igen, kérem, írjon ide egy példát: 5. Múlt időt a “t“ hozzáadásával képezünk. Például nyitott, ült, szerettem, csináltál. Elkezdte már a gyereke ezt alkalmazni? Ha igen, kérem, írjon ide egy példát: 6. A magyarban sok igének két formáját használjuk. Az egyik általános (pl. rajzolok egy házat, nézek egy filmet) a másik konkrét dologra utal (pl. rajzolom a fát, nézem a mesét). Elkezdte már a gyereke ezt alkalmazni? Ha igen, kérem, írjon ide egy példát: 7. Amikor lehetőségekről beszélünk, gyakran –hat/-het végű szavakat használunk, például mehet, jöhet, alhat, játszhat. Amikor engedélyt kérünk, akkor is hasonló szavakat mondunk, például ehetek, ihatok, felkelhetek. Elkezdte már a gyereke ezt alkalmazni?

7

Ha igen, kérem, írjon ide egy példát: 1. Amikor valakivel vagy valamivel együtt történik valami vagy csinálunk valamit, akkor a –val/-vel, -al/-el végződést használjuk. Például autóval, Bencével, cukorral, kézzel. Elkezdte már a gyereke ezt alkalmazni? Ha igen, kérem írjon ide egy példát: 2. Amikor valakinek vagy valaminek adunk, mutatunk, viszünk valamit, azt a –nak/-nek végződéssel fejezzük ki. Például, kutyának, apunak, néninek. Elkezdte már a gyereke ezt alkalmazni? Ha igen, kérem írjon ide egy példát: 3. A különböző helyviszonyokat a szavak végződései Morfológiai szint fejezik ki. Elkezdte már a gyereke az alábbiakhoz Expresszív oldal , Receptív oldal hasonló végű szavakat mondani? Ha igen, kérem írjon ide egy példát mindegyikhez: Még nem Néha Gyakran -ba/-be végű szavak (pl. ágyba, vízbe, boltba) -ban/-ben végű szavak (pl. dobozban, biliben, autóban) -ból/-ből végű szavak (pl. pohárból, szekrényből, ágyból) -on/-en/-ön/-n végű szavak (pl. széken, asztalon, földön, hajón) -ra/-re végű szavak (pl. földre, polcra) -ról/-ről végű szavak (pl. polcról, székről) -hoz/-hez/-höz végű szavak (pl. fához, mamához, székhez) -nál/-nél végű szavak (pl. asztalnál, papánál, széknél) -tól/-től végű szavak (pl. asztaltól, mamától, széktől) B. Ragozott szavak Morfológiai szint Expresszív oldal , Receptív oldal? Főnevek: Jelölje meg azokat a szavakat az alábbiak közül, amelyeket a gyereke használ. lovak { tavat { havat { csövet { füvet { kövek Igék: Jelölje meg az igét ha annak bármely formáját használja a gyereke (voltam, voltál, volt, voltunk, voltatok, voltak). volt { lett { ment { evett { ivott { tett { lesz { jött { vett { Expresszív oldal Receptív oldal C. Szóvégződések - 2. rész Morfológiai szint Egyes szavak helyes alakját később tanulják meg a gyerekek. Érdekes, hogy eközben milyen újszerű alakokat mondanak. Jelölje meg azokat a szavakat az alábbiak közül, amelyeket a gyereke használ! Főnevek: lók { tók { hót { szók { csőt { kőt { kenyért { pohárt { kanált { vödört { majomt { toronyt { vödöröt { majomot { toronyot { pénzet { oroszlánot { asztalot { Igék: aluszott { fekszett { jönt { esztett { isztott { jövött { eszett { iszott { teszett { ett { *itt { **veszett { * Mint az inni ige múltideje. **Mint a venni ige múltideje. Elkezdett már a gyermeke szavakat összerakni? Szintaktikai szint (pl. „több tej”, „kutya harap”) Még nem { Néha { Gyakran { D. Mondatok Sorolja fel a három leghosszabb mondatot, amit a gyermektől hallott mostanában! Szintaktikai szint Pragmatikai szint – mert már használja a nyelvet. E. Szókapcsolatok Ha a gyermeke mond hasonló mondatokat, jelölje meg azt, amelyik a leginkább hasonlít a gyermeke mondataira Ön szerint!...